kiállítás

Megnyílt Szita István kiállítása a Resident Art Budapestben [fotógaléria és videó]

Kedden, június 27-én este 7 órakor Egy ismeretlen életmű címmel megnyílt Szita István kiállítása a Resident Art Budapest galériában. Az eddig rejtőzködő életművet bemutató tárlatot Schneller János művészettörténész nyitotta meg, a kiállítás kurátorai Gadó Zsuzsa és Schneller János voltak. A kiállítás 2017. augusztus 4-éig látogatható keddtől péntekig 13 és 18 óra között.

kiállítás  kiállítás  kiállítás

Szita István művészete kevesek számára lehet ismerős, ami, olvasva élettörténetét, nem túl meglepő. A gyerekkorától a képzőművészeti pálya irányába tartó fiatal Szita Istvánt felveszik a Képzőművészeti Főiskolára, de egyházi ambíciói miatt, Barcsay mester ajánlása ellenére sem tudja elkezdeni a tanulmányait. Hamarosan azonban egy, a püspökkel való nyílt konfliktus következtében, egyházi karrierje is derékba törik, soha többet nem térhet vissza a lelkészi pályára. Ezt követően segédmunkásként helyezkedik el, ami mellett, a nyilvánosság teljes kizárásával folyamatosan alkotói tevékenységet végez. Az intenzív kísérletezések, a Szőnyi István féle zebegényi szabadiskola és a nemzetközi hatások egyarán inspirálják festészetét, amely jól elkülöníthetően két csoportra oszlik.

Egyházi festményeit leginkább naiv, elbeszélő, az eredetiséget leggyakrabban nélkülöző művészet jellemzi, amely azonban bemutatásra mindenképpen érdemes, egységes festői világ.

Szita István ezzel párhuzamosan kifejleszt egy teljesen autonóm, az elvárásokat semmibe vevő, színekben gazdag non-figuratív festészetet, melynek darabjai hosszú éveken keresztül kizárólag a műterem falai között maradnak. A folyamatos munka eredményeként egy mintegy 2500 darabot számláló festészeti hagyaték ismeretlenül vár a bemutatkozásra. Jelen kiállításunkon az életmű ezen ismeretlen részéből válogattunk, a képek egyike sem volt még nagyközönség előtt bemutatva. A kiállítás tehát egy posztumusz bemutatkozó és egyben retrospektív kiállítás.

Művészetének két fő motívuma a hiány és a véletlen által létrejövő formák színharmóniákba és síkkompozíciókba való rendezése. Ebben a non-figuratív, mindenfajta nyilvánosságot kizáró festészeti világban tudta kibontakoztatni azt a szabadságvágyat, amely bár valóban kibontakozni nem tudott, mégis folyamatosan utat talált magának Szita István életében – leginkább festészetében. Hasonlóan az Európai Iskola néhány művészéhez, Szita István is évtizedeken keresztül kizárólag saját magának festett. Stílusában felfedezhető az Európai Iskola festőinek hatása. Tiszta színfelületekből építkező képei Illés Árpád szín- és formavilágának hatásáról árulkodnak. Ennek a szabadságnak a kibontakozását egyik oldalról az egyént kontrolláló államszocializmus elnyomó gépezete, másik oldalról az akkori egyházzal aló ambivalens viszony és persze a létfenntartás érdekében végzett munka akadályozta. Ezt látva csak elképesztően szívós kitartás és belső indíttatás indokolhatja azt a szisztematikus, autodidakta művészi munkát, amelynek eredménye az itt bemutatott karakteres festői világ, amelynek hosszú időn keresztül sem bemutatkozásra, sem pozitív fogadtatásra nem volt esélye. A dolgozószoba magánya azonban megfelelő közeget nyújtott ahhoz, hogy az önmagával szembeni vélt vagy valós elvárásoktól mentesen, szabadon végezhesse alkotói munkáját.

Az M5 csatorna Kulturális Híradójának beszámolója a kiállításról IDE kattintva a 17 . perctől látható.

kiállítás  kiállítás  kiállítás

Fotók: Lukács Gabi