Stefan Osnowski – ENTRE / átmenet

2018 május 9, szerda

A kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész, a Resident Art Budapest galéria vezetője. Zártkörű megnyitó: 2018. május 31., csütörtök 18 óra Sajtóbejárás: 2018. május 31., csütörtök 16 óra Resident Art Budapest, 1061, Andrássy út 33., II. emelet (29-es kapucsengő) Forgatási kérelem, interjúegyeztetés, további információk: Ekler Barbara, +36 20 481-1162, [email protected] Letölthető anyagok: Stefan Osnowski – ENTRE 1, CORDOAMA (részlet), ENTRE 4 (részlet), ENTRE 4 (enteriőr) Stefan Osnowski – CV Stefan Osnowski új […]

A kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész, a Resident Art Budapest galéria vezetője.

Zártkörű megnyitó: 2018. május 31., csütörtök 18 óra

Sajtóbejárás: 2018. május 31., csütörtök 16 óra

Resident Art Budapest, 1061, Andrássy út 33., II. emelet (29-es kapucsengő)

Forgatási kérelem, interjúegyeztetés, további információk: Ekler Barbara, +36 20 481-1162, [email protected]

Letölthető anyagok:

Stefan Osnowski – ENTRE 1, CORDOAMA (részlet), ENTRE 4 (részlet), ENTRE 4 (enteriőr)

Stefan Osnowski – CV

Resident Art Budapest

Stefan Osnowski új sorozata szervesen kapcsolódik a korábbi nagyméretű fametszeteihez, melyeket Passage címmel állított ki a Resident Art Galériában 2017-ben. Legújabb, ENTRE – átmenet című sorozatában a művész továbbra is megőrzi a szigorú szabályokon alapuló szerkesztés elvét, de ezúttal a párhuzamos vonalhálót diagonális irányú nyomokkal gazdagítja. Az így kialakuló rendszer egy háromszögekből álló rácsszerkezetté alakítja a felületet, amely geometrikus, közelről szemlélve absztraktnak mondható hálóvá alakul. Míg a fametszetek kiindulópontja továbbra is a látható világ egy-egy rögzített pillanata, a papír felületén létrejövő látvány, a korábbi sorozathoz képest egy lépéssel közelebb kerül a geometrikus absztrakcióhoz, vagy ha úgy tetszik a nyomdai technika képfelbontásához; az egymást keresztező vonalak metszéspontjában ugyanis pontok születnek, amelyek digitális fotók pixeleire hasonlítanak.

A pont matematikai definíciójából ismerősen cseng: két egyenes metszéspontja meghatároz egy pontot. Itt azonban mégsem teljesen erről van szó, hiszen a valóságban egy vonalnak mindig van vastagsága, ráadásul Osnowski metszetei esetében nem kettő, hanem három különböző irányú vonalról beszélünk. Így a pontok helyett eltérő kiterjedésű, aprócska csillagokat látunk, melyek intenzitása a méretüktől függően váltakozik, és ez a furcsa csillagrendszer távolról szemlélve – akár egy óriásplakát pixelei – hozza létre a retinánkon a látványt, amely a fejünkben képpé alakul.

A nagyméretű monokróm fametszeteken Európa legnyugatibb részének, Portugália déli partjának üres tájait láthatjuk, amelyeket széles határtalanság jellemez. A képek szigorú alapelve, hogy a fókusz a tenger végtelen horizontján a távolban, pontosan a kép középpontjában jön létre. A képek felső része a tenger felett látható felhős hajnali ég szürkeségét ábrázolja, alsó részén pedig az óceán és a hullámok végtelen ismétlődése összemossa a föld és a tenger határait.

A képek a teljes feloldódás képei, amelyek egyfajta KÖZTES ÁTMENETI állapot érzetét keltik a nézőben – az ég és a tenger, a nappal és az éjszaka, a világosság és a sötétség, a folyamatos mozgás és a teljes nyugalom közötti láthatatlan határvonalon táncolva. Pillanatfelvételek, amelyek a partot mosó víztömeg oda-vissza áramlását rögzítik. A homokban nyomot hagyva elenyészik a víz, hogy a következő pillanatban újult erővel ismételje meg ugyanazt a mozgást.

Az ég és a tenger végtelensége tudasítja bennünk saját határaink: a horizont egy olyan határ, amelyet sosem érhetünk el, és amely folyamatosan a távolság érzetét kelti, miközben a képek az elérhetetlen mélység és távolság iránti vágyálmaink kivetülései is egyben. A távolba pillantás felnyitja a szemünket a bennünk rejlő mélységre és határtalanságra. A képek határtalanságágukkal utalnak Caspar David Friedrich Szerzetes a tengerparton című festményére is, amelyről Heinrich von Kleist azt írta, olyan mintha a nézőnek „lemetszették volna […] a szemhéját”.

A művész, aki magát nyomatkészítőként határozza meg, a fotográfiákat egy hosszadalmas alkotói folyamat során digitális metszőkódba transzponálja, majd fába metszi, végül kézzel készíti el a papírra nyomtatott levonatot. Mindeközben tudatosan kerüli gépi eszközök használatát. A fényképek hagyományos nyomtatás során létrejövő információvesztése sajátos feszültséget eredményez az anyagtalan kép és a kézzel készült, fizikailag is létező nyomat között.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

Verebics Ágnes – Extended Body – Testkiterjesztés

2017 december 2, szombat

Extended Body – Testkiterjesztés címmel nyílik a Resident Art Budapest legújabb kiállítása Verebics Ágnes festményeiből. Verebics képei ismét szokatlan, meghökkentő téma köré szerveződnek: a legújabb sorozat témája a test művi kiterjesztései, torzításai, maszkjai, és látványa. A festményekből és egy fotósorozatból álló anyag a szépségdiktatúra, a kiborg-elméletek és a saját testről alkotott elképzelések kérdéskörét is bejárja. Verebics Ágnes szokatlanul merész és őszinte párbeszédet kezdeményez műveinek szemlélőjével. A képek a testet és […]

Extended BodyTestkiterjesztés címmel nyílik a Resident Art Budapest legújabb kiállítása Verebics Ágnes festményeiből.

Verebics képei ismét szokatlan, meghökkentő téma köré szerveződnek: a legújabb sorozat témája a test művi kiterjesztései, torzításai, maszkjai, és látványa. A festményekből és egy fotósorozatból álló anyag a szépségdiktatúra, a kiborg-elméletek és a saját testről alkotott elképzelések kérdéskörét is bejárja. Verebics Ágnes szokatlanul merész és őszinte párbeszédet kezdeményez műveinek szemlélőjével. A képek a testet és testrészleteket érzékien, mégis elidegenítve, néha bizarr, de mindenképpen szokatlan, olykor pedig meghökkentő pózokban és állapotokban láttatják.  A festészet technikai határait feszegető nagyítások, a látványt környezetéből kiragadva jelenítik meg, így a befogadó nem kapaszkodhat a történet nyújtotta fogódzókba és nem menekülhet a képek kiváltotta primér érzések elől. Az így létrejövő párbeszéd izgalmas témákat, véleményeket és érzéseket hív elő, de mindenek előtt személyes viszonyulásra, továbbgondolásra és értelmezésre késztet.

Resident Art Budapest

A kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész, a Resident Art galéria vezetője

Megnyitó: 2017. december 13., szerda 19 óra

Resident Art Budapest

1061, Andrássy út 33., II. emelet (29-es kapucsengő)

Forgatási kérelem, interjúegyeztetés, további információk:

Ekler Barbara

+36 20 481-1162

[email protected]

 

Letölthető képek és CV:

Verebics Ágnes – Tövisboxer

Verebics Ágnes – CV

 

 

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >