Tag Archive: Bak Imre

Virtuális galériaséta a Magyar Kortárs Top 10 kiállításon Schneller János művészettörténész vezetésével

2020 április 8, szerda

Márciusban megnyílt a balatonfüredi Vaszary Galériában a Magyar Kortárs Top 10 című kiállítás, melynek Beke László egyetemi tanár a kurátora. A koncepció szerint a top 10 magyar képzőművész a Magyar Képzőművészeti Egyetem kurátor szakos hallgatóinak több éven keresztül készült rangsorából állt össze. A több száz névből végül tíz kiállító művész került ki „győztesen”: Bak Imre, Birkás Ákos, Bukta Imre, Fehér László, Keserü Ilona, Kis Varsó művészcsoport (Gálik András és Havas Bálint), Lakner […]

Márciusban megnyílt a balatonfüredi Vaszary Galériában a Magyar Kortárs Top 10 című kiállítás, melynek Beke László egyetemi tanár a kurátora. A koncepció szerint a top 10 magyar képzőművész a Magyar Képzőművészeti Egyetem kurátor szakos hallgatóinak több éven keresztül készült rangsorából állt össze. A több száz névből végül tíz kiállító művész került ki „győztesen”: Bak Imre, Birkás Ákos, Bukta Imre, Fehér László, Keserü Ilona, Kis Varsó művészcsoport (Gálik András és Havas Bálint), Lakner László, Maurer Dóra, Szöllősi Géza és Szűcs Attila. A rendkívüli helyzet miatt a kiállítás jelenleg nem látogatható. Ezért a füredi csapattal közösen virtuális sétát készítettünk, melynek során Schneller János művészettörténész egy órás tárlatvezetést tart a top 10 magyar kortárs művész kiállításán.

Kellemes időtöltést és jó szórakozást kívánunk a videóhoz!

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

Tiltott absztraktok – Bánki Ákos dokumentumfilmje ONLINE!

2020 április 4, szombat

Tűrt vagy tiltott volt-e az absztrakt művészet a Kádár-rendszerben? Ellehetetlenített egzisztenciák, betiltott kiállítások, disszidáló másképpgondolkodók. Ugyanakkor a neoavantgárd történetét mégiscsak nagy csoportos kiállításokon keresztül ismerjük. Bánki Ákos festőművész kamerával ment a téma után, faggatva az idős mestereket és az archívumokat a régi emlékekről, hogy tisztázza a ma már ártatlannak tűnő, akkor viszont veszélyesnek számító absztrakt képek születésének körülményeit. A PTE MK Doktori iskola programjának keretei között indított kutatás végeredményeként készült […]

Tűrt vagy tiltott volt-e az absztrakt művészet a Kádár-rendszerben?

Ellehetetlenített egzisztenciák, betiltott kiállítások, disszidáló másképpgondolkodók. Ugyanakkor a neoavantgárd történetét mégiscsak nagy csoportos kiállításokon keresztül ismerjük. Bánki Ákos festőművész kamerával ment a téma után, faggatva az idős mestereket és az archívumokat a régi emlékekről, hogy tisztázza a ma már ártatlannak tűnő, akkor viszont veszélyesnek számító absztrakt képek születésének körülményeit. A PTE MK Doktori iskola programjának keretei között indított kutatás végeredményeként készült el a Tiltott absztraktok című dokumentumfilm, ami az iskolai évektől kezdve a pályakezdésig próbálja rekonstruálni a magyar absztrakció születésének ’60-as évek eleji történetét.

1956. Amerika nemcsak Marilyn Monroe-ért és Elvis Presley-ért rajong. A múzeumok és galériák kiállítótereit megtöltik az új festészeti irányzat, az absztrakt expresszionizmus képei. Jackson Pollock és Mark Rothko festményei az individualizmust, demokráciát hirdetik. Egy kis ország Közép-Kelet-Európában pedig éppen ekkor vívja harcát a szabadságért.

1948 második felében – a totális politikai és gazdasági hatalom megszerzése után – az MDP beindította a kulturális élet teljes körű államosításának a programját. 1949 második felében megkezdődött a sztálinista művészetpolitikát megvalósító „kulturális forradalom”. A könyvesboltok polcairól 1948 után eltűnnek a nyugati könyvek. Voltak azonban, akiknek nem lehetett megtiltani a szabad gondolkodást.

A Tiltott absztraktok című művészettörténeti témájú ismeretterjesztő film a magyarországi absztrakt festészet 1956 és 1968 közötti időszakáról szól, azon belül is a Zuglói Körről, mely köré a huszadik századi magyar képzőművészet ma is élő legnagyobb alakjai, mint Molnár Sándor, Bak Imre, Nádler István és Deim Pál tartoztak.

Az absztrakt festészet idehaza ugyanabban az időben jelent meg, mint Európában, és mesterei az európai mesterekkel egy színvonalon alkottak, az itthoni politikai vezetés azonban soha nem nézte jó szemmel e polgári művészetet. A második világháborút követő időkben az Európai Iskola tagjai, mint Kassák Lajos, Korniss Dezső, Gyarmathy Tihamér, valamint Lossonczy Tamás, még Picasso és Matisse párizsi műtermeiben láthatta és tanulhatta az európai festészet modern irányzatát. 1949 után azonban ez az alkotói szabadság megszűnt, az absztrakt festőket zárt ajtók mögé kényszerítették. Az új generációnak elölről és önerejéből kellett kezdenie mindent.

A filmben megszólaló festők indulásukról vallanak egy szürke korban, saját élményeiken keresztül ’56-ról, és arról, hogy a szocialista realista művészetpolitika idején hogyan sikerült megszerezniük a számukra szabadságot jelentő festészeti tudást. A főiskolai mesterek sem a 20. századi modern művészet, sem a kortárs egyetemes művészet értékeit, eredményeit nem tanítják, nem mutatják meg a növendékeiknek, sőt minden eszközzel igyekeznek megakadályozni ezek megismerését. Az egyetemes művészet jelenétől a most felnövő festőgenerációt megfosztják. A fiataloknak titokban kell a modern művészet állomásait végigkísérletezni. A film központi alakja Molnár Sándor, aki az egyetemi évek alatt megalapítva a Zuglói Kört, szellemi vezetője lett kortársainak. A fiatal, Zuglói Körhöz tartozó festők lelkében saját igazságuk lángol. Az ő festészeti realizmusuk más, mint a mestereik által elvárt szocialista realizmus. A fiatalok az általuk hazugnak vélt doktrínákkal szemben saját művészetfilozófiájukat fogalmazzák a négy fal között, könyveket csempésznek, és fordítanak le titokban. Kiállításokat szerveznek, melyeket rendre betiltanak. Majd mikor 1963-ban a légkör megenyhül, szinte rongyosan, éhezve utazzák be a nyugatot, hogy végre láthassák az addig csak fekete-fehérben ismert képeket és beszippantsák a szabadság levegőjét.

A Tiltott absztraktok című film arra a feladatra vállalkozik, hogy személyes történeteken és életutakon keresztül bemutassa egy nemzedék erkölcsi választását, e művészeti ág mögött rejlő hitét a szabadságban és autonómiában.

– – – – – – – – – – – – – – – –

Tiltott absztraktok (2018)
magyar dokumentumfilm, 60 perc

rendező: Bánki Ákos
szakmai konzulens: Rieder Gábor
operatőr: Szandtner Dániel, Lapos László
narrátor: Kroó Ádám
vágó: Batka Annamária
gyártásvezető: Sváb-Kovács Szilveszter

közreműködtek: Bak Imre, Fajó János, Keserü Ilona, Klimó Károly, Molnár László, Molnár Sándor

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Tiltott absztraktok – Bánki Ákos filmje a Resident Art filmklubban

2018 május 3, csütörtök

A Resident Art filmklub hetedik kiadása a ’60-as évek tiltott műveiről szól. A vetítés után Bánki Ákos festőművésszel, a film rendezőjével és Batka Annamáriával, a film vágójával beszélgetünk. • • • Tűrt vagy tiltott volt-e az absztrakt művészet a Kádár-rendszerben? Ellehetetlenített egzisztenciák, betiltott kiállítások, disszidáló másképpgondolkodók. Ugyanakkor a neoavantgárd történetét mégiscsak nagy csoportos kiállításokon keresztül ismerjük. Bánki Ákos festőművész kamerával ment a téma után, faggatva az idős mestereket és az archívumokat a […]

A Resident Art filmklub hetedik kiadása a ’60-as évek tiltott műveiről szól. A vetítés után Bánki Ákos festőművésszel, a film rendezőjével és Batka Annamáriával, a film vágójával beszélgetünk.

• • •

Tűrt vagy tiltott volt-e az absztrakt művészet a Kádár-rendszerben?

Ellehetetlenített egzisztenciák, betiltott kiállítások, disszidáló másképpgondolkodók. Ugyanakkor a neoavantgárd történetét mégiscsak nagy csoportos kiállításokon keresztül ismerjük. Bánki Ákos festőművész kamerával ment a téma után, faggatva az idős mestereket és az archívumokat a régi emlékekről, hogy tisztázza a ma már ártatlannak tűnő, akkor viszont veszélyesnek számító absztrakt képek születésének körülményeit. A PTE MK Doktori iskola programjának keretei között indított kutatás végeredményeként készült el a Tiltott absztraktok című dokumentumfilm, ami az iskolai évektől kezdve a pályakezdésig próbálja rekonstruálni a magyar absztrakció születésének ’60-as évek eleji történetét. A film bemutatójára az Art+Text Budapest Zuglói Kör művészetét bemutató, szintén Tiltott absztraktok címet viselő kiállításán került sor 2018. áprilisában.

• • •

Tiltott absztraktok
magyar dokumentumfilm, 60 perc, 2018

rendező: Bánki Ákos
szakmai konzulens: Rieder Gábor
operatőr: Szandtner Dániel, Lapos László
narrátor: Kroó Ádám
vágó: Batka Annamária
gyártásvezető: Sváb-Kovács Szilveszter

Közreműködtek: Bak Imre, Fajó János, Keserü Ilona, Klimó Károly, Molnár László, Molnár Sándor

• • •

A korlátozott nézőszámra való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várjuk.

Belépő: 1.500 Ft

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >