Tag Archive: contemporary art

Resident Art Budapest

Stefan Osnowski legújabb kísérleti fametszeteiből nyílik kiállítás a Resident Art galériában

2018 május 17, csütörtök

Stefan Osnowski új sorozata szervesen kapcsolódik a korábbi nagyméretű fametszeteihez, melyeket Passage címmel állított ki a Resident Art Galériában 2017-ben. Legújabb, ENTRE – átmenet című sorozatában a művész továbbra is megőrzi a szigorú szabályokon alapuló szerkesztés elvét, de ezúttal a párhuzamos vonalhálót diagonális irányú nyomokkal gazdagítja. Az így kialakuló rendszer egy háromszögekből álló rácsszerkezetté alakítja a felületet, amely geometrikus, közelről szemlélve absztraktnak mondható hálóvá alakul. Míg a fametszetek kiindulópontja továbbra […]

Stefan Osnowski új sorozata szervesen kapcsolódik a korábbi nagyméretű fametszeteihez, melyeket Passage címmel állított ki a Resident Art Galériában 2017-ben. Legújabb, ENTRE – átmenet című sorozatában a művész továbbra is megőrzi a szigorú szabályokon alapuló szerkesztés elvét, de ezúttal a párhuzamos vonalhálót diagonális irányú nyomokkal gazdagítja. Az így kialakuló rendszer egy háromszögekből álló rácsszerkezetté alakítja a felületet, amely geometrikus, közelről szemlélve absztraktnak mondható hálóvá alakul. Míg a fametszetek kiindulópontja továbbra is a látható világ egy-egy rögzített pillanata, a papír felületén létrejövő látvány, a korábbi sorozathoz képest egy lépéssel közelebb kerül a geometrikus absztrakcióhoz, vagy ha úgy tetszik a nyomdai technika képfelbontásához; az egymást keresztező vonalak metszéspontjában ugyanis pontok születnek, amelyek digitális fotók pixeleire hasonlítanak.

A pont matematikai definíciójából ismerősen cseng: két egyenes metszéspontja meghatároz egy pontot. Itt azonban mégsem teljesen erről van szó, hiszen a valóságban egy vonalnak mindig van vastagsága, ráadásul Osnowski metszetei esetében nem kettő, hanem három különböző irányú vonalról beszélünk. Így a pontok helyett eltérő kiterjedésű, aprócska csillagokat látunk, melyek intenzitása a méretüktől függően váltakozik, és ez a furcsa csillagrendszer távolról szemlélve – akár egy óriásplakát pixelei – hozza létre a retinánkon a látványt, amely a fejünkben képpé alakul.

A nagyméretű monokróm fametszeteken Európa legnyugatibb részének, Portugália déli partjának üres tájait láthatjuk, amelyeket széles határtalanság jellemez. A képek szigorú alapelve, hogy a fókusz a tenger végtelen horizontján a távolban, pontosan a kép középpontjában jön létre. A képek felső része a tenger felett látható felhős hajnali ég szürkeségét ábrázolja, alsó részén pedig az óceán és a hullámok végtelen ismétlődése összemossa a föld és a tenger határait.

A képek a teljes feloldódás képei, amelyek egyfajta KÖZTES ÁTMENETI állapot érzetét keltik a nézőben – az ég és a tenger, a nappal és az éjszaka, a világosság és a sötétség, a folyamatos mozgás és a teljes nyugalom közötti láthatatlan határvonalon táncolva. Pillanatfelvételek, amelyek a partot mosó víztömeg oda-vissza áramlását rögzítik. A homokban nyomot hagyva elenyészik a víz, hogy a következő pillanatban újult erővel ismételje meg ugyanazt a mozgást.

Az ég és a tenger végtelensége tudasítja bennünk saját határaink: a horizont egy olyan határ, amelyet sosem érhetünk el, és amely folyamatosan a távolság érzetét kelti, miközben a képek az elérhetetlen mélység és távolság iránti vágyálmaink kivetülései is egyben. A távolba pillantás felnyitja a szemünket a bennünk rejlő mélységre és határtalanságra. A képek határtalanságágukkal utalnak Caspar David Friedrich Szerzetes a tengerparton című festményére is, amelyről Heinrich von Kleist azt írta, olyan mintha a nézőnek „lemetszették volna […] a szemhéját”.

A művész, aki magát nyomatkészítőként határozza meg, a fotográfiákat egy hosszadalmas alkotói folyamat során digitális metszőkódba transzponálja, majd fába metszi, végül kézzel készíti el a papírra nyomtatott levonatot. Mindeközben tudatosan kerüli gépi eszközök használatát. A fényképek hagyományos nyomtatás során létrejövő információvesztése sajátos feszültséget eredményez az anyagtalan kép és a kézzel készült, fizikailag is létező nyomat között.

• • •

ENTRE – átmenet

A kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.
A kiállítás 2018. június 1-től július 27-ig látogatható.
Nyitvatartás: kedd-péntek 13:00-18:00

Resident Art Budapest – 1061 Bp., Andrássy út 33.

Resident Art Budapest   Resident Art Budapest   Resident Art Budapest

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállításmegnyitó

SOFT and HARD – Romvári Márton képzőművész kiállítása a Pintér Kortárs és Dizájn Galériában

2018 május 15, kedd

A Pintér Galéria és a Resident Art Budapest szeretettel vár minden érdeklődőt Romvári Márton képzőművész új kiállításának megnyitójára május 24-én (csütörtökön) 19 órára a Pintér Kortárs és Dizájn Galériába. A SOFT and HARD címet viselő kiállítást Mészáros Flóra művészettörténész nyitja meg, a tárlat június 14-ig látogatható. • • • Szemmel látható és kézzel tapintható Romvári Márton művészetében az a változás, ami az elmúlt években folyamatosan alakuló munkákon érzékelhető. A korábbi, főként a […]

A Pintér Galéria és a Resident Art Budapest szeretettel vár minden érdeklődőt Romvári Márton képzőművész új kiállításának megnyitójára május 24-én (csütörtökön) 19 órára a Pintér Kortárs és Dizájn Galériába. A SOFT and HARD címet viselő kiállítást Mészáros Flóra művészettörténész nyitja meg, a tárlat június 14-ig látogatható.

• • •

Szemmel látható és kézzel tapintható Romvári Márton művészetében az a változás, ami az elmúlt években folyamatosan alakuló munkákon érzékelhető. A korábbi, főként a véletlen és az irányított mozgás, az oldódás és a kicsapódás során létrejövő organikus formákat már 2015 folyamán elkezdték tagolni a geometrikus, többé-kevésbé szabályos formák. A tavalyi évben az organikus és a geometrikus formák már egyenlő hangsúllyal szerepelnek a festményeken, sőt, mióta a művész alumínium megmunkálásával kísérletezik, ezek a formák a relief, vagy ha tetszik, a térbe mozgatott festmény-objekt alakban is megjelennek.

A plaszticitás, tehát a térbeliség illúzióját keltő pacák részben az anyagok (pigmentek, lakkok, alkohol) egymásra gyakorolt hatásának, részben a művész szándékának következményeképp buborékokká alakulnak a szemlélőben. Mindeközben a festmény felületét tagoló különböző színű síkidomok – tanult látási sémáinknak megfelelően – egy másfajta térbeliség illúzióját keltik. E két illúzió olykor egymást erősítve, olykor kioltva, egymásnak ellentmondva a táj, a tér, a paradox tér, sőt néha a látható világ egy szeletének képzetét hozzák létre a nézőben. A kontúrok a kiemelés ellenére sem válnak jobban megragadhatóvá, melynek hatására a formák dinamikusan vibrálnak, mintha fényben mozdulva alakulnának. A kidolgozottság a festményeken soha nem megy el a hard edge painting vonalzóval meghúzható éleinek sterilitásáig, és szívesen játszik a különböző faktúrák által létrehozott látványok változatosságával; a matt és fényes felületek párbeszédével. Romvári festészetének ezt a látszólagos pontatlanságát ellensúlyozzák a tudatosan átgondolt forma- és színkompozíciók, valamint az egymásból jól levezethető kompozíciók következetessége.

A képdobozokba komponált alumínium plasztikák a festménykompozíciók által felvetett kérdések térbeli felületek segítségével való továbbgondolásai, melyek újabb – most már szobrászi – problémákat boncolgatnak, úgy mint a monokróm felületek megmunkálása során milyen effektusok hozhatók létre, és ezek milyen képzetet keltenek a személélőben, vagy hogyan lehetséges szilárd halmazállapotú anyaggal a lakk-oldószer folyékony halmazállapotának köszönhető véletlenszerűséget visszaadni. A folyamatos kísérletezés és restaurátorműhelyben szerzett anyagismeret tapasztalatait felhasználva születnek meg ezek a művek, melyekre továbbra is igaz, hogy szenzuális élményként hatnak. Bár a plasztikák nagy része híján van a színeknek, mégis elmondható, hogy Romvári festészetének egyik legfontosabb meghatározója továbbra is a szín marad.

Schneller János művészettörténész, a kiállítás kurátora

• • •

Pintér Galéria és Aukciósház
1055 Budapest, Markó utca 3/b.
Telefon: +36 1 311-3030
info@pinterantik.hu
www.pinterantik.hu

Nyitvatartás
hétköznap: 10:00 – 18:00
szombaton: 10:00 – 14:00
vasárnap: zárva

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Április 10-étől láthatók Szabó Ábel képei a Resident Art Budapest galériában

2018 április 3, kedd

Szabó Ábel legújabb, főként 2016-2017 folyamán készült festményei a művésztől megszokott urbánus témákat teljesen új technikai megoldásokkal, az időtlenség nézőpontját a pillanatnyiság látásmódjára cserélve mutatják be. A fotórealisztikus látásmód érdekében kifejlesztett aprólékos ecsetkezelést felváltják a foltokban felvitt, elkent festékrétegek, a dinamikus ecsetnyomok és a merész kompozíciós megoldások, valamint a látvány megkettőzésén alapuló réteges felületkezelés. A kidolgozott és elnagyolt felületek váltakozását a művész egy képen belül is megengedi magának, és élvezi […]

Szabó Ábel legújabb, főként 2016-2017 folyamán készült festményei a művésztől megszokott urbánus témákat teljesen új technikai megoldásokkal, az időtlenség nézőpontját a pillanatnyiság látásmódjára cserélve mutatják be. A fotórealisztikus látásmód érdekében kifejlesztett aprólékos ecsetkezelést felváltják a foltokban felvitt, elkent festékrétegek, a dinamikus ecsetnyomok és a merész kompozíciós megoldások, valamint a látvány megkettőzésén alapuló réteges felületkezelés. A kidolgozott és elnagyolt felületek váltakozását a művész egy képen belül is megengedi magának, és élvezi a kompozíció születése során spontán létrejövő térbeli viszonyok egymásba hatását, és az ennek következtében a szemlélőben születő bizonytalanságtól sem ijed meg. A kétezertízes évek végének társadalmi, gazdasági és kulturális változásait tükröző városi tájak látványvilágát a magyar festészeti hagyományok irányzataihoz kapcsolódva, saját nézőpontját sem kímélve teremti újjá.

A kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.
A kiállítás 2018. április 10-től május 25-ig látogatható.
Nyitvatartás: kedd-péntek 13:00-18:00 h

A Budapest Art Week idején, április 18-án (szerdán) meghosszabbított nyitvatartással, 20:00 óráig várjuk látogatóinkat, valamint szombaton (április 21-én) is nyitva tartunk 10:00-től 18:00 óráig.

Programok

– 2018. április 19., 15:00 h – Áttetsző valóságok – galériatúra
Útvonal: Resident Art Budapest > Platán Galéria > Deák Erika Galéria > Neon Galéria

– 2018. április 21., 12:00 h – Áttetsző valóságok – galériatúra
Útvonal: Resident Art Budapest > Platán Galéria > Deák Erika Galéria > Neon Galéria

A programok Budapest Art Week karszalaggal látogathatók.
A részvételhez előzetes regisztráció is szükséges: www.bpartweek.hu/hu/programok

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállításmegnyitó

Extended Body – Verebics Ágnes kiállítása a Resident Art galériában

2018 január 24, szerda

2017. december 13-án nyílt meg Verebics Ágnes Extended Body – Testkiterjesztés című kiállítása a Resident Art Budapest galériában. Verebics képei ismét szokatlan, meghökkentő téma köré szerveződnek: a legújabb sorozat témája a test művi kiterjesztései, torzításai, maszkjai, és látványa. A festményekből és egy fotósorozatból álló anyag a szépségdiktatúra, a kiborg-elméletek és a saját testről alkotott elképzelések kérdéskörét is bejárja. Verebics Ágnes szokatlanul merész és őszinte párbeszédet kezdeményez műveinek szemlélőjével. A képek […]

2017. december 13-án nyílt meg Verebics Ágnes Extended Body – Testkiterjesztés című kiállítása a Resident Art Budapest galériában.

Verebics képei ismét szokatlan, meghökkentő téma köré szerveződnek: a legújabb sorozat témája a test művi kiterjesztései, torzításai, maszkjai, és látványa. A festményekből és egy fotósorozatból álló anyag a szépségdiktatúra, a kiborg-elméletek és a saját testről alkotott elképzelések kérdéskörét is bejárja. Verebics Ágnes szokatlanul merész és őszinte párbeszédet kezdeményez műveinek szemlélőjével. A képek a testet és testrészleteket érzékien, mégis elidegenítve, néha bizarr, de mindenképpen szokatlan, olykor pedig meghökkentő pózokban és állapotokban láttatják.

A tárlat kurátora Schneller János művészettörténész, galériavezető. A kiállítást Paksi Endre Lehel művészettörténész nyitotta meg, a megnyitóbeszéd az alábbiakban olvasható.

kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó

• • •

Inkább a vizualitás mechanizmusait föltáró emberi önmegismerő eszköz a kortárs festészet a fotográfia elterjedése óta, és a konceptuális művészet múzeumi-műkereskedelmi elfogadása óta pedig még erősebben pénzszerű befektetési vagyontárgy, amelynek közmegegyezéses értéktartalma az, hogy mennyiben rendelkezik ezzel az önmegismerést előmozdítani képes funkcióval. A festészet továbbá, a képzőművészeti kiállítás azon ritka esetek közé tartozik, ahol a szokásos aktív nézésünket fölfüggesztjük. Zárójelbe tesszük tehát általános eljárásunkat, vagyis, hogy előre tudjuk, mit akarunk látni, és a tekintetünket úgy vezetjük, például formás idomok kerülnek be a látómezőnkbe, ha arra vagyunk kihegyezve, és nem az ostorfát fogjuk megkülönböztetni a platánfától, ami alatt éppen elhaladóban vagyunk. Egy kiállításon egy kicsit ettől a folyton irányított – mi tagadás – vágyak által vezérelt szemcikázást elengedjük. Ahhoz hasonlóan tesszük passzívvá látásunkat, mint amit képzelünk egyéb iránt arról, hogy hogyan is látunk, tehát, hogy a látás nem lenne egyéb, minthogy a recehártyánkra eresztődik egy változó hullámhosszú és eloszlású fénykoktél, mint amint ezt a camera obscura fizikai ténye olyan meggyőzően bemutatja, s ezt a recehártyára kapott fénykoktélt aztán alakjuk és elrendezésük szerint értelmezésre továbbítjuk az arra kifejlesztett agyterületek felé.

Nagyon fontos funkciója a kétszemű sztereó látásnak, hogy segítségével magunkat megbízhatóan pozícionáljuk a térben, a hozzánk mért közel-távoli viszonyok egyértelműek legyenek a látott objektumokkal. Az ilyen típusú látás szimulálását teszi témájává az a kortárs festészet, amelyben a kép kerete egy térre nyit, ilyet inkább férfiak szeretnek csinálni. Verebics Ágnes vásznaiban ez az első szembetűnő lemondás, hogy egyáltalán nem a kép ilyen jellegű céljaiban gondolkodik. Nincs törekvés távlat, egymáshoz való közelség-távolság viszonyok saját pozíciót biztonságosan megállapítani igyekvő szemlélőként bármilyen tér szuggerálására. Nem föltétlen fizikai tereket kell sugallni ráadásul, a nem-anyagi terek ábrázolási hagyománya a modernizmusban nagyon jelentős, ha nem a legjelentősebb törekvés. Tehát, ha Verebics Ágnes festészetét, noha látjuk, hogy az egyszínű hátterekhez igencsak vonzódik, illetve olyan közeli kivágatokkal operál, ami egészen közel, majdhogynem túl közel visz a látotthoz, olyannyira, hogy a néző és a tárgy közti távolság gyakorlatilag minimalizálva lesz, tehát a dolog itt van, de mindezek dacára azt kívánjuk állítani, hogy ő mégis egyfajta tereket festene, és igenis a térlátás illúzióját szuggerálja, akkor ez a tér a következő. Világítás nélküli, ahol a nézőből vetül fény a nézettre, ami igen közel, úgyszólván itt van, tehát föltehetőleg egy barlangban, vagy kriptában, vagy tökéletesen fényszennyezés-mentes éjszakában, de borult ég alatt található ez a tér, rajtunk pedig valamiféle fejlámpa működik, ha nem önmagukból sugároznak egy belső fényt a látottak.

E szituációk azonban túlságosan is hasonlítanak a lélektan kedvelt hasonlataihoz, de még a filozófia sem idegenkedik az ilyesmiktől. Magyarán azt gondolom, hogy ezek, ha terek, gyaníthatóan nem a fizikaiak – vagyis mentális terekbe engednek betekintést, vagy érzelmiekbe, vagy gondolatiakba. A kettő közötti eltérésben néhányan már eltévedtek, ezért javaslom inkább csak a mentális használatát, tehát Verebics Ágnes belső képeket fest, illetve állít össze. Ezeknek másféle komplexitása lesz, mint egy mechanikusan – objektívvel – létrehozott, vagy elhelyezkedést távlatban szuggeráló típusú, azaz illuzionista jellegű képnek.

A közelség-távolság problémáját kötözködhetnénk, hogy a sok rétegből összeálló, általában üvegek mögé és közé helyezett, rétegzett munkák valahogyan mégis megkörnyékeznék. Véleményem szerint erről egyáltalán nincs szó: a rétegek egyszerre jelennek meg, egy látványt akarnak alkotni, azaz egyszerre túl közel, azaz itt jelen lévő, de összetett, egymást egymással magyarázó rétegek összhangjai. Ezeknél az egyes hátrébb található, elfedettebb rétegek ugyanúgy az egész egymást magyarázó elválaszthatatlan alkatrészei, és nem például térben távolibb dolgok. Legföljebb emlékezetben, vagy valami mentális síkon tehát. Tetézve e tér nélküliséget – mármint euklideszi tér nélküliséget – a rétegzett képek kapcsán még az is eszükbe juthat, hogy Verebics Ágnes nemcsak, hogy tér, hanem még ráadásul idő nélküli képeket is hoz létre. Illetve egy konvencionális, múlt-jelen-jövő fölosztás helyetti csak mostot ábrázol amellett, hogy a tértelenséggel a csak-ittet ábrázolja. Ezt a tapasztalatot Gumbrecht időnézőkéjeként akképpen fogalmazza meg, hogy csak jelen maradt, ebbe passzíroztatott mind a múlt, mind a jelen és jövő. Vagyis folyton itt van velünk a Holokauszt és minden gyarmati és férfias elnyomó rémtett, ahogyan az a kedves vízió is, hogy utódaink ünnepnapokon egy talán nem annyira sugárzó pitypangsalátának fognak örülni, miközben testük hetente újabb törzsű paraziták terített asztalaivá válik, és a napvilágra sem fognak tudni jönni a legutolsó technológia nélkül, ha jelenleg ennyi összefüggést fedezünk föl a meleg vizes zuhanyzás és az invazív kártevők vegyipari fejlesztéseket ösztönző térnyerése közt, mint amennyivel jelenleg hajlandóak vagyunk foglalkozni.

Azért jöttem el ma beszélni, mert szerintem Verebics Ágnesnek, a kortárs festőnek igaza lehet: tér sincs úgy, ahogy szeretik beállítani, és idő sincs úgy. Túlságosan is a nagy hatalmú képek a valóságosak, amik pedig belül vannak, s a jelenlegi kultúrában vagy jól, vagy nem is annyira jól megfizetett, ezért erkölcsileg könnyű szívvel mérlegre tehető varázslók gyártják őket, vagyis nem azok, akikben belsővé válik aztán, akikben űrjük e benyelt képekkel tapétázza amúgy szeretetreméltó lényük helyett személyiségüket. A belső képek pedig törekszenek a jelentés redundanciáját elkerülni, túl komplexek nem lehetnek, a szemcikázást ki kell, hogy kerüljék, bármiféle narratíva ok-okozatiságát. Csak érzések, állapotok, fénykoktél! Talán ezért az igencsak redukált paletta: a hús, a bőr és a szurok színe. Illetve ugyanezért vesz egy képéhez ennyire kevés motívumot Verebics Ágnes. Egy teljesen nem látható fej, csak a fölkontyolt haja alatti fül, amire valamiféle önvédelemből elintézte magának a lény azt a génszekvencia-kölcsönzést a gyepűrózsától, hogy a kültakaró bőrszövetéből azt az érintést megakadályozó, külsérelmi nyommal fenyegető tövist legyen képes növeszteni. Vagy a további nagyon hasznos test-felszín transzformációkat, a körömből annál kissé hatékonyabb önvédelmi fegyverszervet fejlesztés egy pillantásra fölfogható képét, vagy a légszomjét. Félálom- és álomképeket, amik nem ebből a világból származnak, csak befolyásolják benne döntéseinket.

Paksi Endre Lehel

Resident Art Budapest, 2017. december 13.

• • •

kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó

Verebics Ágnes kiállítása 2018. február 28-áig látható a Resident Art Budapest galériában. (1061 Bp, Andrássy út 33.)

Nyitvatartás: kedd-péntek 14:00-19:00

Fotók: Lukács Gabi

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
2017

Megjelent a Resident Art 2017-es katalógusa

2017 december 21, csütörtök

A művészet mindenkié állítást ugyan közhelyesnek tartom, azt azonban nem tartom túlzásnak kijelenteni, hogy a kortárs művészet közkincs. Igaz ez akkor is, ha jelenleg a tények erre rácáfolni látszanak. Saját képzőművészeinek bemutatása mellett a Resident Art célja a kortárs képzőművészeti színtér bővítése, a jelen művészetében való tájékozódás elősegítése, a személyes élmények révén való bevonódás megteremtése, és az érzékenyítés. Az elmúlt két évre visszatekintve azt tapasztalom, hogy sokan keresik a kulcsot […]

A művészet mindenkié állítást ugyan közhelyesnek tartom, azt azonban nem tartom túlzásnak kijelenteni, hogy a kortárs művészet közkincs. Igaz ez akkor is, ha jelenleg a tények erre rácáfolni látszanak. Saját képzőművészeinek bemutatása mellett a Resident Art célja a kortárs képzőművészeti színtér bővítése, a jelen művészetében való tájékozódás elősegítése, a személyes élmények révén való bevonódás megteremtése, és az érzékenyítés.

Az elmúlt két évre visszatekintve azt tapasztalom, hogy sokan keresik a kulcsot a mai művészethez, lehetőség azonban kevés kínálkozik. Kiállításaink, művészeti sétáink, tárlatvezetéseink, filmvetítéseink, személyes művésztalálkozóink és beszélgetéseink révén azonban egyre többen érzik magukban a bátorságot, hogy ne csak nézzék, de értsék, lássák és be is fogadják a kortárs műveket.

Katalógusunk azon művészeket és néhány művüket mutatja be, akikkel együttműködve létrehoztuk a Resident Art névvel fémjelzett közösséget. Legtöbbjükre igaz az a kijelentés, hogy tradicionális műfajok és progresszív technikák ötvözésével hozzák létre a mai kor kérdéseire reflektáló, személyiségükön átszűrt, sokszor mediális határokat átlépő alkotásaikat.

Lassan tíz éve foglalkozom képzőművészettel. Tanárként, művészettörténészként és galériásként is az a tapasztalatom, hogy a művel való találkozás elengedhetetlen feltétele a megértésnek, a saját élmény megszerzése és az alkotóval való találkozás pedig a személyes, érzelmi-érzéki viszony kialakulásának lehetőségét teremti meg.

Élményekben gazdag böngészést kívánok!

Schneller János
művészettörténész, galériavezető

[A Resident Art 2017-es katalógusának bevezetője]

Andrássy út 33. Andrássy út 33. Andrássy út 33.

A katalógus megvásárolható a Resident Art Budapest galériában (1061 Budapest, Andrássy út 33.). Ára: 3.000.- Ft

A katalógus online lapozható változata ITT elérhető.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállításmegnyitó

majdnem – megnyílt Boros Mátyás képzőművész kiállítása a Resident Art Budapestben [fotógaléria]

2017 október 26, csütörtök

Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg csütörtökön, október 19-én Boros Mátyás képzőművész új kiállítását a Resident Art Budapest galériában. A majdnem címet viselő, december 1-ig látogatható kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.    Elméletekben mindenki kiváló! Rengeteg elképzelésünk van arról, milyen lenne az ideális közösség, életforma, környezet, kapcsolat és még hosszan sorolhatnánk… természetesen az ideális fogalma egyénenként változó, de akadnak átfedések. Ami mindenképpen közös pont, hogy a valóság gyakran rácáfol az elméleteinkre, a legképtelenebb […]

Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg csütörtökön, október 19-én Boros Mátyás képzőművész új kiállítását a Resident Art Budapest galériában. A majdnem címet viselő, december 1-ig látogatható kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.

Resident Art Budapest  

Elméletekben mindenki kiváló!
Rengeteg elképzelésünk van arról, milyen lenne az ideális közösség, életforma, környezet, kapcsolat és még hosszan sorolhatnánk… természetesen az ideális fogalma egyénenként változó, de akadnak átfedések.
Ami mindenképpen közös pont, hogy a valóság gyakran rácáfol az elméleteinkre, a legképtelenebb helyzeteket tárva elénk.
Keresve sem találhatnánk groteszkebbet, mint a világ − nevezzük valóságnak −, amiben élünk.

Boros Mátyás grafikai munkáiban évek óta átlépi a szűkebb értelemben vett grafika határait, és az installáció, az objekt, valamint legújabban a ready-made irányába is elmozdul. A grafika dimenziói által meghatározott felületet az itt kiállított minden egyes műben elhagyja és kilép a térbe, mintha szűknek érezné a felület nyújtotta lehetőségeket. Boros művészetében ez az elmozdulás, a dimenziók és műfaji határok átlépése nem öncélú játék, hanem minden esetben a tartalom formára gyakorolt hatásának eredménye, ahol a mű értelmezéséhez a hordozó legalább annyit hozzáad, mint az ábrázolt forma.

 Resident Art Budapest Resident Art Budapest

Témaválasztásában Boros szívesen nyúl a kollektív képi emlékezet toposzaihoz, akárcsak a hétköznapi tárgyak világához, amelyek megpillantása a ráismerés örömével hat ránk, hogy ugyanabban a pillanatban ez a jóérzés, a töredezettség, a torzítások és a befejezetlenség érzésével társulva elmúljon, és átadja a helyét a kellemetlen majdnem érzésének. A vizuális kielégülés gátjai; a hajtások, csonkítások diszharmóniát keltő formái frusztrálóan hatnak, amelyek már-már a művekbe való beavatkozásra, a rejtve maradt részek felfedésére, helyrehozására sarkallják a befogadót. A formák megjelenítésének élvezete és a töredékesség egyidejű érzése a műben és a befogadóban is feszültséget okoz, ami a kiállításon nem is kerül feloldásra.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

A majdnem művek az ideális, eszményi tárgyak, fogalmak e világi tökéletlen leképeződésének jelei, de ezzel együtt az emberi lét töredezettségének metaforái is, amelyek immanensen hordozzák annak befejezetlenségét, tökéletlenségét (imperfectum). Nehéz nem észrevenni a párhuzamot az installációk majdnem-állapota és a Boros által Európa kulturális emlékezetének képei közül választott, majd átdolgozott remekművek tematikája között, melyek szintén az ember töredékességét, befejezetlenségét, tévelygését tematizálják (Bűnbeesés, Vakok menete). A kiállítást végignézve majdnemségünk kiteljesítésében (perfectum) reménykedni felesleges, ugyanakkor együtt élni ennek tudásával megszokható, vagy legalábbis majdnem megszokható.

Schneller János
Budapest, 2017. október 13.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
2017. szeptember 8.

Sopianae – Bánki Ákos olaj monotípiáiból nyílt kiállítás a Resident Art Budapestben [fotógaléria]

2017 szeptember 11, hétfő

Szeptember 8-án nyílt meg Bánki Ákos festőművész kiállítása a Resident Art Budapest galériában Sopianae címmel. Az 48 db olaj monotípiát bemutató tárlatot Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg, a kiállítás kurátora Schneller János  művészettörténész volt. A kiállítás 2017. szeptember 29-ig látogatható keddtől péntekig 14 és 19 óra között.      Bánki Ákos Sopianae című ötven darabos sorozata keletkezési ideje (2011), egységes formátuma és technikája révén jól elhatárolt, különálló együttest alkot a művész képei között. […]

Szeptember 8-án nyílt meg Bánki Ákos festőművész kiállítása a Resident Art Budapest galériában Sopianae címmel. Az 48 db olaj monotípiát bemutató tárlatot Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg, a kiállítás kurátora Schneller János  művészettörténész volt. A kiállítás 2017. szeptember 29-ig látogatható keddtől péntekig 14 és 19 óra között.

Andrássy út 33.  Resident Art Budapest  Resident Art Budapest

Bánki Ákos Sopianae című ötven darabos sorozata keletkezési ideje (2011), egységes formátuma és technikája révén jól elhatárolt, különálló együttest alkot a művész képei között. Az 50×50 centis formátum, az egységes olaj-monotípia technika és a kiinduló forma meglehetősen fegyelmezett alkotói folyamatról árulkodik. A képek sorrendje számozás nélkül is követhető lenne, hiszen az egyes darabok közti következetes változások jól tükrözik az idő múlását és a festő belső munkáját, hangulati változásait is.

Resident Art Budapest  Resident Art Budapest  Resident Art Budapest

A sorozat kezdeti fegyelmezett kerete egy vertikális és horizontális axis mentén meghúzott kereszt ősi szimbólumát formázza, mely egyszerre idézi az ókeresztény templomok kereszthajó alaprajzát, a kereszt ősi jelképét, ablaknyílást és célkeresztet is. Az önmagát korlátok közé szorító, önfegyelmező, rendszerező attitűd autoterapeutikus hozzáállást sejtet – ezt az értelmezést erősíti a célkereszt, melyben ez esetben az önmagán munkálkodó alkotó áll.

Resident Art Budapest  Resident Art Budapest  Resident Art Budapest

A képek egyfajta naplóként is értelmezhetőek, amelyben a sorozat egyes darabjai önmagukban is megállják a helyüket, a sorozatban értelmezés azonban többletjelentést és a teljesebb megértés lehetőségét sugallja. A gyors, vad gesztusok folyamatosan áramló hálózata, és a kép szabályos, geometrikus határai között már a ciklus első darabjain elképesztő feszültség érezhető, amely feloldhatatlan ellentétté fokozódik, hogy az utolsó darabokon ez az elviselhetetlen feszültség egy robbanásban oldódjon fel. E folyamat során Bánki a saját maga által szabott korlátokat és – ez esetben – határokat végül mégis átlépi, sőt végül – a robbanás által – meg is semmisíti, fel is számolja. Az 50 monotípia a megtett út hangulatainak, érzéseinek pillanatnyi vizuális kivetülése, folyamatos expresszió, amely sok rokonságot mutat a folyamatművészettel, ahol a sorozat együttlátása erőteljesen felidézi a készítés folyamatát és a lelkiállapotok változásait. Bánki Pécsett készült sorozata ezen a kiállításon látható először.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Andrássy út – Views of an Avenue

2017 június 16, péntek

Gajus Scheltema excellenciás úr, Hollandia hamarosan leköszönő magyarországi nagykövete búcsúzóul kiadott egy könyvet, ami tulajdonképpen egy képes szerelmi vallomás Európa egyik legszebb sugárútjához. A kötet 13 interjút is tartalmaz – köztük Schneller Jánossal, a Resident Art Budapest vezetőjével – az út múltjáról és jelenéről.

Gajus Scheltema excellenciás úr, Hollandia hamarosan leköszönő magyarországi nagykövete búcsúzóul kiadott egy könyvet, ami tulajdonképpen egy képes szerelmi vallomás Európa egyik legszebb sugárútjához. A kötet 13 interjút is tartalmaz – köztük Schneller Jánossal, a Resident Art Budapest vezetőjével – az út múltjáról és jelenéről.

Resident Art Budapest

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Schneller János

Schneller János művészettörténész a Forbes listáján

2017 május 31, szerda

Budapest a világ legjobb városa? Mitől élhető és szerethető legy város? A Forbes Magyarország legújabb különszáma, a Forbes Urban első kiadása 125 olyan nevet listáz, akik jobb hellyé tették, teszik Budapestet. Köztük van Schneller János művészettörténész, a Resident Art Budapest vezetője. A Forbes legfrissebb különszáma május 23-ától kapható az újságárusoknál.

Budapest a világ legjobb városa? Mitől élhető és szerethető legy város? A Forbes Magyarország legújabb különszáma, a Forbes Urban első kiadása 125 olyan nevet listáz, akik jobb hellyé tették, teszik Budapestet. Köztük van Schneller János művészettörténész, a Resident Art Budapest vezetője. A Forbes legfrissebb különszáma május 23-ától kapható az újságárusoknál.

Schneller János

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Budapest

Ai Weiwei a Resident Art Budapest galériában

2017 május 24, szerda

Film a függetlenségről, az egyén, a közösség érdekeiről és a művészetről. – A Resident Art filmklub negyedik vetítése a világ legbefolyásosabb művészének választott kínai rendszerkritikusról, Aj Vejvejről szól. A vetítés után Martos Gábor művészeti íróval, a Műkereskedelem – egy cápa ára c. könyv szerzőjével, a Múzeum Café folyóirat volt főszerkesztőjével beszélget Schneller János művészettörténész. A film Aj Vejvej, az ismert kortárs kínai képzőművész mindennapjait követi nyomon. Aj Vejvej építész, szobrász, […]

Film a függetlenségről, az egyén, a közösség érdekeiről és a művészetről. – A Resident Art filmklub negyedik vetítése a világ legbefolyásosabb művészének választott kínai rendszerkritikusról, Aj Vejvejről szól. A vetítés után Martos Gábor művészeti íróval, a Műkereskedelem – egy cápa ára c. könyv szerzőjével, a Múzeum Café folyóirat volt főszerkesztőjével beszélget Schneller János művészettörténész.

A film Aj Vejvej, az ismert kortárs kínai képzőművész mindennapjait követi nyomon. Aj Vejvej építész, szobrász, fényképész, konceptuális alkotó, emberijogi aktivista blogger és óriási twitterező. Nem fél kritizálni a kínai kormányt, szembeszáll a jogsérelmekkel és küzd a művészet eszközeivel az elnyomás ellen. Betekinthetünk a kulisszák mögé, hogyan születtek alkotásai, és hogy milyen nehézségekkel nézett szembe harcos magatartásáért. Őszinte és fontos film a függetlenségről, az egyén, illetve a közösség érdekeiről és a művészetről.

Ai Weiwei: Never Sorry (2012)
színes, feliratos amerikai dokumentumfilm • hossz: 91 perc • korhatár besorolás: 16 • forgalmazó: Magyarhangya

rendező: Alison Klayman
író: Alison Klayman
szereplők: Dan Ai, Danqing Chen, Lao Ai, Lee Ambrozy, Weiwei Ai
operatőr: Alison Klayman
zene: Ilan Isakov

– – – – – – – – – – – – – – – –

Belépő: 1.500.- Ft

A korlátozott nézőszámra való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várjuk.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >