Tag Archive: contemporary art

Schneller János

Schneller János művészettörténész a Forbes listáján

2017 május 31, szerda

Budapest a világ legjobb városa? Mitől élhető és szerethető legy város? A Forbes Magyarország legújabb különszáma, a Forbes Urban első kiadása 125 olyan nevet listáz, akik jobb hellyé tették, teszik Budapestet. Köztük van Schneller János művészettörténész, a Resident Art Budapest vezetője. A Forbes legfrissebb különszáma május 23-ától kapható az újságárusoknál.

Budapest a világ legjobb városa? Mitől élhető és szerethető legy város? A Forbes Magyarország legújabb különszáma, a Forbes Urban első kiadása 125 olyan nevet listáz, akik jobb hellyé tették, teszik Budapestet. Köztük van Schneller János művészettörténész, a Resident Art Budapest vezetője. A Forbes legfrissebb különszáma május 23-ától kapható az újságárusoknál.

Schneller János

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Budapest

Ai Weiwei a Resident Art Budapest galériában

2017 május 24, szerda

Film a függetlenségről, az egyén, a közösség érdekeiről és a művészetről. – A Resident Art filmklub negyedik vetítése a világ legbefolyásosabb művészének választott kínai rendszerkritikusról, Aj Vejvejről szól. A vetítés után Martos Gábor művészeti íróval, a Műkereskedelem – egy cápa ára c. könyv szerzőjével, a Múzeum Café folyóirat volt főszerkesztőjével beszélget Schneller János művészettörténész. A film Aj Vejvej, az ismert kortárs kínai képzőművész mindennapjait követi nyomon. Aj Vejvej építész, szobrász, […]

Film a függetlenségről, az egyén, a közösség érdekeiről és a művészetről. – A Resident Art filmklub negyedik vetítése a világ legbefolyásosabb művészének választott kínai rendszerkritikusról, Aj Vejvejről szól. A vetítés után Martos Gábor művészeti íróval, a Műkereskedelem – egy cápa ára c. könyv szerzőjével, a Múzeum Café folyóirat volt főszerkesztőjével beszélget Schneller János művészettörténész.

A film Aj Vejvej, az ismert kortárs kínai képzőművész mindennapjait követi nyomon. Aj Vejvej építész, szobrász, fényképész, konceptuális alkotó, emberijogi aktivista blogger és óriási twitterező. Nem fél kritizálni a kínai kormányt, szembeszáll a jogsérelmekkel és küzd a művészet eszközeivel az elnyomás ellen. Betekinthetünk a kulisszák mögé, hogyan születtek alkotásai, és hogy milyen nehézségekkel nézett szembe harcos magatartásáért. Őszinte és fontos film a függetlenségről, az egyén, illetve a közösség érdekeiről és a művészetről.

Ai Weiwei: Never Sorry (2012)
színes, feliratos amerikai dokumentumfilm • hossz: 91 perc • korhatár besorolás: 16 • forgalmazó: Magyarhangya

rendező: Alison Klayman
író: Alison Klayman
szereplők: Dan Ai, Danqing Chen, Lao Ai, Lee Ambrozy, Weiwei Ai
operatőr: Alison Klayman
zene: Ilan Isakov

– – – – – – – – – – – – – – – –

Belépő: 1.500.- Ft

A korlátozott nézőszámra való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várjuk.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Posztapokaliptikus avantgárd horrorfilm a Resident Art Budapest galériában

2017 május 5, péntek

Május 11-én 19 órakor mutatjuk be a Resident Art Budapest galériában Lichter Péter januárban készült Fagyott május című, egész estés experimentális horrorfilmjét, mely hagyományos moziforgalmazásban nem lesz látható. A vetítés után a rendezővel és Bartók Imréval, a film egyik írójával beszélgetünk. A Fagyott május különleges hangulatú, rendhagyó formájú, erdőben játszódó horror. A történet főhőse 1990-ben, egy ismeretlen kataklizma után erdei vadászházba húzódva küzd hónapokig egyedül a túlélésért. Egy napon észrevesz valakit […]

Május 11-én 19 órakor mutatjuk be a Resident Art Budapest galériában Lichter Péter januárban készült Fagyott május című, egész estés experimentális horrorfilmjét, mely hagyományos moziforgalmazásban nem lesz látható. A vetítés után a rendezővel és Bartók Imréval, a film egyik írójával beszélgetünk.

A Fagyott május különleges hangulatú, rendhagyó formájú, erdőben játszódó horror. A történet főhőse 1990-ben, egy ismeretlen kataklizma után erdei vadászházba húzódva küzd hónapokig egyedül a túlélésért. Egy napon észrevesz valakit egy elhagyatott gyerektáborban, ám a találkozás később életveszélyes fenyegetéssé változik. A Fagyott május története a gyerekhorror (A kukorica gyermekei) és a poszt-apokaliptikus filmek (Az út) műfajjegyeit keveri. A film társalkotói között olyan művészek szerepelnek, mint Tóth Kinga (költő, performer), Szécsényi-Nagy Loránd (MKE, intermédia) és Bartók Imre (író) – vagyis a film több spektrumot (irodalom, képzőművészet, film) fog át, illetve a filmen belül is a B-filmet keveri az avantgárddal.

Fagyott május – avantgárd horror, 72 perc

rendezte: Lichter Péter
írta: Bartók Imre, Lichter Péter
vágó: Kovács Éva Vica, Gerencsér Dávid
operatőr: Gerencsér Dávid
zene: Horváth Ádám Márton, Tóth Kinga
hang: Lukács Péter Benjámin
interface design: Szécsényi-Nagy Loránd
producer: Harmi Gábor, Roger Deutsch

*A filmben angol nyelvű szövegek szerepelnek, magyar felirat nélkül.

– – – – – – – – – – – – – – – –

„A film több műfaji kóddal és vizuális stratégiával dolgozik, hiszen megidézi a posztapokaliptikus filmek világát, ugyanakkor az egoperspektívájú filmezés az FPS-játékok esztétikáját, illetve a found footage horrorok utóbbi években elharapódzó trendjét is reflektálja. Lichter mindezekből az elemekből egy kísérteties filmlátomást épít fel, melynek minden pillanatát áthatja az ember nélküli természet egyszerre hátborzongató és hipnotikus jelenléte.” – Nemes Z. Márió kritikája a filmről a Revizoron

„A kísérleti film talán a legszemélyesebb forma. Tényleg kevés embert mozgat is meg, viszont remekül el lehet kalandozni, nem kötnek úgy a szabályok, mint a játékfilmben.” – Szabó Ádám interjúja Lichter Péterrel a Fidelión

– – – – – – – – – – – – – – – –

A korlátozott nézőszámra való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várjuk. Belépő: 1.500.- Ft

Facebook-esemény

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Finissage

Passzázs-finisszázs – Stefan Osnowski kiállításának záróeseménye

2017 április 25, kedd

Április 27-én, csütörtökön tárlatvezetéssel és beszélgetéssel zárjuk Stefan Osnowski képzőművész Passage című kiállítását a Resident Art Budapest galériában. (1061 Budapest, Andrássy út 33.) Az esemény 19 órakor kezdődik, szeretettel várunk minden érdeklődőt. Program: • Tárlatvezetés Stefan Osnowskival • Beszélgetés Stefan Osnowski képzőművész és Szilágyi Gábor művészettörténész részvételével. A beszélgetést Schneller János művészettörténész, a kiállítás kurátora moderálja. A programok angol nyelven zajlanak. A belépés díjtalan. A program Facebook-eseménye >> ITT  • • • A digitális kor metszetei. […]

Április 27-én, csütörtökön tárlatvezetéssel és beszélgetéssel zárjuk Stefan Osnowski képzőművész Passage című kiállítását a Resident Art Budapest galériában. (1061 Budapest, Andrássy út 33.) Az esemény 19 órakor kezdődik, szeretettel várunk minden érdeklődőt.Resident Art Budapest

Program:

• Tárlatvezetés Stefan Osnowskival

• Beszélgetés Stefan Osnowski képzőművész és Szilágyi Gábor művészettörténész részvételével. A beszélgetést Schneller János művészettörténész, a kiállítás kurátora moderálja.

A programok angol nyelven zajlanak. A belépés díjtalan.

A program Facebook-eseménye >> ITT 

• • •

A digitális kor metszetei. Passage – Stefan Osnowski kiállítása

Festmény méretű fametszetek lenyűgöző látványa fogadja a látogatót, amikor belép a lakásgaléria kiállítóterébe. A Budapesten alkotó Stefan Osnowski művei az átkelés, az áthaladás, a mozgás élménye közben tapasztalt benyomások rögzítéseként jönnek létre. A személyes élmények megélésének pillanatnyisága ellentétben áll az alkotás lassú, szinte meditatív folyamatával. A digitálisan rögzített pillanatkép fragmentált látványa és a fametszet szokatlan felhasználása együtt egészen sajátságos vizuális élményt eredményez.

A Passagem című sorozat négy egyenként 145 x 200 centiméteres darabja egy alagúton való átkelés négy másodpercének pillanatképe, melyek méretükkel, a horizontális barázdák által keltett tónusokkal, a kontrasztok intenzitásával és a kép mélységi dimenzióival lenyűgöznek. Osnowski metszeteinek vezérmotívuma az ember által csak áthaladásra, de nem tartózkodásra használt, arctalan, uniformizált non-place (nem-hely), amely nem csak korunk metaforájaként, de a művész életében is fontos szerepet játszó jelenségként is értelmezhető. A művész a hagyományos technika jelenkori felhasználójaként jól illeszkedik a német sokszorosított grafika nagyjai – Georg Baselitz, Anselm Kiefer vagy Franz Gertsch – által meghatározott hagyományba.

Új Művészet, 2017. április 13.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
video

Stefan Osnowski Passage c. kiállításának megnyitója [videó]

2017 március 23, csütörtök

Nézzék meg a Resident Art Budapest legutóbbi kiállításmegnyitójáról készült összefoglaló videót és fotógalériát, valamint látogassanak el hozzánk, hogy Stefan Osnowski nagyméretű fametszeteit élőben láthassák! Nyitva tartás: keddtől péntekig 13 és 18 óra között. A kiállítás április 28-ig látogatható.

Nézzék meg a Resident Art Budapest legutóbbi kiállításmegnyitójáról készült összefoglaló videót és fotógalériát, valamint látogassanak el hozzánk, hogy Stefan Osnowski nagyméretű fametszeteit élőben láthassák! Nyitva tartás: keddtől péntekig 13 és 18 óra között. A kiállítás április 28-ig látogatható.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest galéria

Bondor Csilla kiállításáról a Fidelio Kultúrpercekben (videó)

2017 február 21, kedd

Nem ez a legfrissebb anyag, ami a Resident Art Budapestről készült, de a segítségével feleleveníthető az egyik legnépszerűbb tavalyi kiállításunk. Az időjárás vagy az évek által megviselt tárgyak is tudnának mit mesélni, ha lenne rá módjuk. Bondor Csilla képzőművésznek nyílt kiállítása Magas, mély, korlátolt címmel 2016. november 24-én az Andrássy úton, a Resident Art Budapest lakásgalériában.  A kiállításról és a képzőművészről, valamint a Resident Art Budapest művészeti sétáiról a galéria […]

Nem ez a legfrissebb anyag, ami a Resident Art Budapestről készült, de a segítségével feleleveníthető az egyik legnépszerűbb tavalyi kiállításunk.

Az időjárás vagy az évek által megviselt tárgyak is tudnának mit mesélni, ha lenne rá módjuk. Bondor Csilla képzőművésznek nyílt kiállítása Magas, mély, korlátolt címmel 2016. november 24-én az Andrássy úton, a Resident Art Budapest lakásgalériában.  A kiállításról és a képzőművészről, valamint a Resident Art Budapest művészeti sétáiról a galéria tulajdonosával, Schneller Jánossal beszélgetett a Fidelio Kultúrpercek riportere.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállításmegnyitó

„Csak a képeken keresztül, a segítségükkel, és a képeken belül juthatok előre önmagamban is.”

2017 február 15, szerda

2017. február 2-án nyílt meg Braun András 80 kollázs című kiállítása a Resident Art Budapest lakásgalériában. Winkler Nóra nagyszerű megnyitóbeszéde az alábbi videón látható:

2017. február 2-án nyílt meg Braun András 80 kollázs című kiállítása a Resident Art Budapest lakásgalériában. Winkler Nóra nagyszerű megnyitóbeszéde az alábbi videón látható:

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest - filmklub

Próféta vagy maga a sátán? – Mapplethorpe-portréfilm a Resident Art filmklubban

2017 február 9, csütörtök

Február 16-án egy művészportréval folytatjuk a Resident Art Budapest kortárs galéria rendkívüli népszerűségnek örvendő filmklubját. A MAPPLETHORPE: LOOK AT THE PICTURES című dokumentumfilm az első meghatározó portréfilm az ellentmondásos amerikai fotóművészről, Robert Mapplethorpe-ról 1989-es halála óta, akinek a képeinél már csak az élete volt megbotránkoztatóbb. A fotózás és a szexualitás mágiájának megszállottjaként mindkettőt kielégíthetetlen kíváncsisággal tanulmányozta. Családjának, barátainak és szeretőinek intim vallomásai mellett Mapplethorpe kendőzetlen őszintesége is elénk tárul az […]

Február 16-án egy művészportréval folytatjuk a Resident Art Budapest kortárs galéria rendkívüli népszerűségnek örvendő filmklubját.

A MAPPLETHORPE: LOOK AT THE PICTURES című dokumentumfilm az első meghatározó portréfilm az ellentmondásos amerikai fotóművészről, Robert Mapplethorpe-ról 1989-es halála óta, akinek a képeinél már csak az élete volt megbotránkoztatóbb. A fotózás és a szexualitás mágiájának megszállottjaként mindkettőt kielégíthetetlen kíváncsisággal tanulmányozta. Családjának, barátainak és szeretőinek intim vallomásai mellett Mapplethorpe kendőzetlen őszintesége is elénk tárul az újonnan felfedezett, korábban nem bemutatott interjúkon keresztül, amelyek most e filmben hallhatóak először. A film kivételes portré egy művészről, aki merész látásmódjával képzőművészetté változtatta a kortárs fotográfiát, elindítva ezzel egy a még mai napig tartó kulturális háborút.

Az eredmény egy különlegesen egyedi monográfia arról az emberről, akinek köszönhetően a fotóművészet megbecsült, gyűjthető művészeti ággá vált a kortárs művészeti piacon. Utolsó kiállítása, a The Perfect Moment kulturális háborút robbantott ki. Halála óta többszáz millió dollárt érő alapítványa sokmillió dolláros támogatást adott a Guggenheim és a Getty Múzeumoknak, hogy fotóművészeti gyűjteményeket vásároljanak meg és gondozzanak.
– – – – – – – – – – – – – – – –

Belépő: 1.500 Ft – A korlátozott nézőszámra való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várjuk.

Facebook-eseménywww.facebook.com/events/1841611092744901

– – – – – – – – – – – – – – – –

Mapplethorpe: Look at the Pictures (2016)

színes, fekete-fehér, feliratos, amerikai-német dokumentumfilm
hossz: 109 perc
korhatár besorolás: 18
forgalmazó: Magyarhangya

rendező: Fenton Bailey és Randy Barbato
producer: Katharina Otto-Bernstein
fényképezte: Huy Truong, Mario Panagiotopoulos
vágó: Langdon F. Page
zene: David Benjamin Steinberg
art director: James McGowan

A filmben megjelennek: Edward Mapplethorpe, Paul Martineau, David Croland, Debbie Harry, Fran Lebowitz, Carolina Herrera, Princess Gloria Von Thurn Und Taxis, Brooke Shields és sokan mások.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
2017. január

Lakás vagy galéria? – cikk a kortárs művészetről a Taxi magazinban

2017 január 27, péntek

It is an apartment? No, it’s a gallery! – A megújult Taxi magazin januári számában egy hatoldalas angol nyelvű összeállítás olvasható a kortárs képzőművészet néhány speciális belvárosi otthonáról, köztük a Resident Art Budapestről. Az újság megtalálható több mint 2000 fővárosi taxiban és néhány kulturális intézményben (Magyar Nemzeti Galéria, Várkert Bazár, Belvárosi Színház, Vigadó) is.

It is an apartment? No, it’s a gallery! – A megújult Taxi magazin januári számában egy hatoldalas angol nyelvű összeállítás olvasható a kortárs képzőművészet néhány speciális belvárosi otthonáról, köztük a Resident Art Budapestről. Az újság megtalálható több mint 2000 fővárosi taxiban és néhány kulturális intézményben (Magyar Nemzeti Galéria, Várkert Bazár, Belvárosi Színház, Vigadó) is.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállítás

A festő állatkertje – Kukla Krisztián szövege Ferenczy Zsolt ZOOm című kiállítása elé

2017 január 12, csütörtök

Abban a helyzetben vagyok, hogy nem először nyitok meg Ferenczy-kiállítást, az éppen tíz évvel ezelőtti tárlat, a Terepjáték volt az első. Ebben a merész színekkel operáló, aprólékos festésmódú, jellegzetesen imaginatív, gyakran humoros, figuratív festői világban az elmúlt években némi komorodást észlelhettünk, amely például a monokróm háttérszínek alkalmazásában érhető tetten. Innen nézve talán nem tévedek, ha ezt a finom hangulati váltást és az állat tematika dominánssá válását ahhoz az élményhez is […]

Abban a helyzetben vagyok, hogy nem először nyitok meg Ferenczy-kiállítást, az éppen tíz évvel ezelőtti tárlat, a Terepjáték volt az első. Ebben a merész színekkel operáló, aprólékos festésmódú, jellegzetesen imaginatív, gyakran humoros, figuratív festői világban az elmúlt években némi komorodást észlelhettünk, amely például a monokróm háttérszínek alkalmazásában érhető tetten. Innen nézve talán nem tévedek, ha ezt a finom hangulati váltást és az állat tematika dominánssá válását ahhoz az élményhez is kötöm, amit a bécsi Természettudományos Múzeum hatalmas gyűjteménye, a szervetlen és a szerves anyag enciklopédikus történetét bemutató ódon terek, preparátumok jelentenek, ahol a rend, a gazdagság és a kuriózumok immár nem képesek (vagy nem is óhajtják) leplezni a célirányok elhalványulását.

Hosszú évek egyfajta közös generációs tudatban is edződő barátsága köt tehát a művészhez, ami ráadásul egy olyan város – Nyíregyháza – oktatási intézményében kezdődött, amely mostanság és már egy ideje kulturálisan leginkább attraktív és expanzív állatkertjével azonosítja önmagát. Azt javaslom, fókuszáljunk, azaz zoomoljunk az olajfestmények és a messziről akvarelleknek ható akrilrajzok sorozatának közös terében a cím által is hangsúlyozott témára: a festő állatkertjére. Az állatkert, sőt, ahogyan itt áll, a saját állatkert kapcsán néhány történetet szeretnék felidézni kommentárként Ferenczy Zsolt képeihez. Önmagában ezek mind ismertek, s mindegyik az ember és az állat kapcsolatáról mesél, s nem utolsósorban mindegyik novemberi történet.

Resident Art Budapest

Időrendi sorrendben először 1904-ben járunk, amikor az európai tudományos körökben hatalmas és korántsem várt lelkesedés lett úrrá, a lelkesedést pedig Wilhelm von Osten, egy nyugdíjas porosz tanár és Hans nevű nyolcéves lova váltotta ki. Az okos Hans, akit a szakirodalom azóta is így emleget, valódi szenzáció volt, ugyanis komoly és egyébként kellően szkeptikus tudományos társulatokat (zoológusok, pszichológusok, fiziológusok, állatorvosok és cirkuszigazgatók voltak eme alkalom szülte társulatok tagjai) győzött meg arról, hogy tud számolni, fényképek alapján felismer személyeket, ismeri az abc-t, leolvassa az óráról az időt, s egyéb fantasztikus képességekkel rendelkezik. Még épphogy csak megszáradt a pecsét a szakértők által kiállított jótálláson, a ló bizonyítványán, amikor egy a ló körül ügyködő tudományos segédmunkatárs később bebizonyosodó cáfolattal állt elő, hogy az állat rögtön összezavarodik, ha produkciója közben nem tud olyasvalakire figyelni, aki tudja az eredményt, a megoldást. Ezt egyébként a cirkuszi szakemberek mindig is sejtették szemben az akadémiai professzorokkal. Okos Hansból így lett tehát az etológia csodája helyett a kommunikációelmélet esettanulmánya, s ami igazán érdekes, tudományos berkekben úgy is emlegetik ezt az esetet, mint az ún. okos Hans traumát, vagyis azt a paradoxont, hogy a tudományos blama következményeképpen az állatpszichológiai kísérletekből ezek után megpróbáltak szigorúan száműzni minden ember és állat közötti interakciót. A tapasztalat: az állatok számára az emberek éppen ez utóbbiak számára kellemetlen módon átláthatóak.

1928-ból való a következő dátum. Ez ugyanis a világ leghíresebb egerének, a Hollywoodban saját csillagot kapó rajzfilmfigurának, Mickeynek a születési éve – és Andy Warholé is. Érdekes, hogy a pontos dátum után Warhol esetében kell többet kutatni. Mickey november 18-án született, és már fiatalon öreg volt, afféle puer senex – Amerika ifjú aggastyána és fétise. Warhol Double Mickey Mouse címen 1981-ben kettős portrét szentelt a kedves kis állatnak, aki így felnagyítva még inkább szimulákrum, nem másolt és nem is eredeti. Része és alakítója annak a hiperrealitásnak, aminek megteremtését éppen megteremtőjének, Walt Disneynek szokták tulajdonítani. Mindannyiunk kis egeréről és érzelmeiről egyébként mostanság terjed egy internetes rémtörténet, afféle igazi creepypasta is, amely szerint a Disney-dvd összeállítói felfedeztek egy addig ismeretlen kópiát. A borzongató történet szerint a filmet először végignéző munkatárs rögtön öngyilkosságot követett el, a filmben pedig a sétáló Mickey a zűrzavart hordozza és jeleníti meg, a képkockák zajosak, s a disszonáns zongorazene egyszer csak horrorszerű sikoltozásba csap át, a rajzfilmfigura és maga a film is felbomlik. Akit kíváncsivá tettem: a rajzfilm a youtube-on az Öngyilkos egér címen nézhető meg.

Ferenczy Zsolt sajátos állatkerti-művészeti panorámájához még két referenciát idézek fel röviden. 1970 novemberében (azaz Ferenczy Zsolt születésekor) Joseph Beuys és Terry Fox a düsseldorfi művészeti akadémián az Izolációs-egységet, azaz a Halott egér akciót hajtották végre. Beuys hatalmas méretű, gombok nélküli nemezöltönyében egy halott egeret tartott a kezében. Beuys valóra vált álma az akció előtt ugyanis az volt, hogy az egér, amely három évig élt a szobájában az ágya alatt, meghalt. Az egér tetemét – vagy legyünk következetesek, és mondjunk inkább holttestet – egy lemezjátszó forgó tányérjára helyezte.

Az utolsó, pusztán felvillantott referenciám pedig a bárgyú giccset, plüssöket, fröccsöntött állatfigurákat művészettörténetileg felmagasztosító Jeff Koons híres szobra, a Michael Jackson and Bubbles 1988-ból, amely a majmát ölelő popsztárt ábrázolja, s a két egybeolvadó figura ironikus témája akár az emberi evolúció is lehet, a hibriditás, az ember és állat közötti határvonal, a még nem ember és a már nem ember találkozása.

Resident Art Budapest

E sztorik és példák széttartó szálai után immár az összefogás és az összefoglalás a feladatom: milyen is a Ferenczy-képek állatkertje? Peckes nyúl-úrfik, totemállat-jegesmedve, hatalmas tyúk, szomorú, Jackót gyászoló Mickey egér, s legfőképpen agancsos állatok: a tárlat kicsiny állatsereglete nem az allegorizáló ábrázolások hagyományába illeszkedik. Ferenczy festményein az állatok az okos Hans-féle figyelemmel tekintenek ránk, fenyegetőségük éppen az egykedvű pózolásban rejlik, domesztikáltak és idegenek egyszerre, akárcsak Beuys egere. A Big Chicken című festmény tyúkja például, miközben riadtan ott kotlik a kép előterében, egyszerre lehetne egy ufó és egy boncolás (ad absurdum ufóboncolás) alanya, a festmény egyszerre idézi fel a baromfipestis-pánik idején különösen gyakori híradások képkliséit, egy tetszőleges sci-fi jelenetet, sőt mindezeken túl Dr. Tulp híres anatómialeckéjét is. A ZOOm képei tehát az állatkerti intézmények szimbolikus, határok bejárására felszólító üzenetét hordozzák: az ember is állat, az állat is ember. És nemcsak az afféle kényszeresnek tűnő, ám egyszerű tapasztalatra gondolok itt, hogy az állatkertben önkéntelenül is más szemmel nézünk embertársainkra. Az állatkert kultúrtörténete ugyanis – hogy néhány Ferenczy Zsolt számára is kedves témát megemlítsek – szoros szálakkal kapcsolódik a kertépítés, a tudományok, a modern szabadidős foglalatosságok történetéhez, valamint hangsúlyosan és nem éppen dicsőséges módon a kolonializmus történetéhez is. Az állatkert nemcsak ismeretterjesztő labor, iskola és pihenőpark, hanem kiállítótér, cirkusz és bazár, egyszóval mesterséges Paradicsom, amelynek rendezőelve az enciklopédikusság és a békés egymás mellett élés utópiája.

Az okos lóval kezdtem és most a legszívesebben átadnám a szót az okos majomnak, Franz Kafka Jelentés az Akadémiának című elbeszélése narrátorának, aki talán azt is elmondaná e kiállításmegnyitó végén, hogy az ókori görögök a festőt zoographosnak, eleven lények, állatok rajzolójának nevezték.

Kukla Krisztián

Az írás az október 27-én elhangzott kiállításmegnyitó-szöveg szerkesztett változata. Ferenczy Zsolt tárlata a Resident Art Budapest galériában 2016. október 27-étől november 18-ig volt látható. Fotók: Lukács Gabi; fotógaléria a megnyitóról: ITT

Forrás: Apokrif online – irodalmi-kulturális folyóirat, apokrifonline.wordpress.com/2016/11/11/a-festo-allatkertje

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >