Februárban két alkalommal is meglátogatjuk a festő, filozófus, sinológus Karátson Gábor múzeummá alakított műteremlakását, valamint megnézzük három helyszínen kiállított bibliai akvarelljeit. Időpontok: 2018. február 3., szombat 10:00-13:00 h 2018. február 10., szombat 10:00-13:00 h Útvonal: • Református templom: Adventi kiállítás – Akvarellek Lukács evangéliuma szerint • Karátson Gábor műterme / Karátson Gábor Lakásmúzeum • Evangélikus Országos Múzeum: Mindenkoron látják – Akvarellek Máté evangéliuma alapján • Biblia Múzeum: A csodálatos kenyérszaporítás […]
Februárban két alkalommal is meglátogatjuk a festő, filozófus, sinológus Karátson Gábor múzeummá alakított műteremlakását, valamint megnézzük három helyszínen kiállított bibliai akvarelljeit.
Időpontok:
2018. február 3., szombat 10:00-13:00 h
2018. február 10., szombat 10:00-13:00 h
Útvonal:
• Református templom: Adventi kiállítás – Akvarellek Lukács evangéliuma szerint
• Karátson Gábor műterme / Karátson Gábor Lakásmúzeum
• Evangélikus Országos Múzeum: Mindenkoron látják – Akvarellek Máté evangéliuma alapján
• Biblia Múzeum: A csodálatos kenyérszaporítás – Akvarellek Márk evangéliuma alapján
A sétát Schneller János művészettörténész vezeti. A program a Resident Art Budapest és az Evangélikus Országos Múzeum együttműködésével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósul meg.
Részvételi díj: 1.500 Ft/fő – a részvétel regisztrációhoz kötött. Jelenetkezni itt, a honlapunk SÉTÁK menüpontja alatt vagy a [email protected] e-mail címen lehetséges.
Találkozó: a Hold utcai református templom előtt (1054 Budapest, Hold utca 18-20.)
Fontos!
A 3. és a 4. sétaállomás között (a Deák tértől a Kálvin térig) közösségi közlekedéssel tesszük meg az utat -> BKK-bérlet/vonaljegy szükséges.
A séta időtartama 2,5-3 óra.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
„Mindegy, hogy honnan érkezett, egyszer csak itt volt. Itt volt a Biblia és itt volt a Krisztus.
Jó, akkor nem mindegy. Úgy fogjuk mondani inkább, hogy mennyből szállt alá. De hát mi ez a „mennyből”? Egy szó, egy mozdulat, egy valamerre mutató kéz; akár az Ég kékje, oly megfoghatatlan. Amely színről, arról a boldogító kékről meg nem tudnánk mondani, hol van; semmiképp sem egy kékre mázolt felület. Itt van a Föld Egében. Kiterjedve a levegőég egészére, maga után csalogatja tekintetünket egy értelmünk számára felfoghatatlan irányultságba, olyanba, amely lényünk legmélyére vonatkozik.
Ha nagyon el vagy keseredve, ha életed romba dőlni látszik, eridj el sétálni, emeld fel tekinteted azokba a kéklő távolokba.
Meghalnánk nélkülük.
Azt a könyvet, semmi kétség, előbb-utóbb meg kell ennünk.
Az a könyv, az Ó- és Újszövetség egységében maga a Krisztus. Az is meg nem is: éppen eléggé Ő, hogy olvasásakor minden nap annak tekintsük, és éppen eléggé különböző, hogy a könyv bálványozásának hibájába ne essünk. Valamely Szöveg és Valaki Ismerős. Ismerősnek ismerős, hiszen egyébként nem tudnánk érintkezni vele; csakhogy egy megrendítően különös aspektusában az.”
Karátson Gábor: Az életnek fája
A POST SAJÁT OLDALA >
