Tag Archive: kortárs művészet

Resident Art Budapest

Péntek a műteremben – nyári műteremlátogatások a Resident Art Budapesttel

2018 június 20, szerda

A tanév végével egyre kevesebb kulturális programot találni Budapesten, annál többet a nyári fesztiválok programjában, az uborkaszezon a képzőművészeti galériák körében is megfigyelhető. Az alkotók közül sokan művésztelepeken vészelik át a kánikulát, de szerencsére nem maradnak művészeti program nélkül azok sem, akik Budapesten töltik el a nyári időszakot. Július 6-tól öt egymást követő péntek délutánon budapesti műtermekbe látogathat, aki a kortárs képzőművészet néhány érdekes egyéniségét testközelből szeretné megismerni; a művészek […]

A tanév végével egyre kevesebb kulturális programot találni Budapesten, annál többet a nyári fesztiválok programjában, az uborkaszezon a képzőművészeti galériák körében is megfigyelhető. Az alkotók közül sokan művésztelepeken vészelik át a kánikulát, de szerencsére nem maradnak művészeti program nélkül azok sem, akik Budapesten töltik el a nyári időszakot. Július 6-tól öt egymást követő péntek délutánon budapesti műtermekbe látogathat, aki a kortárs képzőművészet néhány érdekes egyéniségét testközelből szeretné megismerni; a művészek saját műtermükben, műveik között fogadják a látogatókat. A Resident Art szervezésében több mint két éve rendszeres vendégei lehetünk budapesti alkotóművészeknek, akik műtermük falai között mesélnek magukról, alkotói folyamatról, inspirációkról, dilemmákról és tervekről. A látogatások azok számára a legizgalmasabbak, akik nem csak a megszokott körülmények között szeretnének közelebbi ismeretségbe kerülni kortárs alkotókkal és azok alkotásaival. A péntek délutáni műteremlátogatásokhoz semmiféle előképzettség vagy tudás nem szükséges, mindössze érdeklődés és némi nyitottság kell ahhoz, hogy valaki a kérdező szemszögébe helyezkedjen és megnyissa magát egy alkotói világ számára. A találkozás során a művekkel együtt a művész arcát, személyiségét is megismerjük és a későbbiekben is sokkal személyesebben emlékezhetünk rájuk, idézhetjük fel őket egy-egy kiállítás kapcsán.

Sorozatunkban helyet kapott az egyik leghíresebb ma élő festőnk, Szűcs Attila, akinek neve a Ludwig Múzeumban megrendezett kiállítása és a nemzetközi aukciós piacon való szereplése óta már nem csak a szűkebb szakma számára cseng ismerősen. Nehezen kategorizálható, szinte látomásos művészetéről Széplaki Gerda így írt: „Szűcs, miközben átjárhatóvá teszi a különböző minőségek között a teret, arra kérdez rá, hogy az ember – akit a humanisztikus ábrázolási hagyomány beazonosítható körformával (Körper) lát el, a modern filozófia pedig az individuum megnevezéssel illet – mennyiben tekinthető valóban önállónak: függetlennek a Másiktól, a környező világtól, a természeti univerzumtól, a transzcendentális erőktől.”

Ellátogatunk Rabóczky Judit Rita szobrászműhelyébe, akinek acél, huzal szobrait és azok keletkezését is megismerhetjük. A fiatalabb generációhoz tartozó szobrászművész anyaghasználatában, formaképzésében a nyitottság, a feltárás, a bemutatás fontos szerepet kap, hiszen nemcsak az anyag tulajdonságai, de az alkotói folyamat és a forma szerkezete is jól leolvasható szobrairól. Roppant személyes és direkt művészettel szembesíti nézőit. Nagy Géza sajátos hangulatú, tömör faktúrájú képein a fakó színek és a merész kompozíciók feszültsége melankólikus harmóniát hoz lére.

Gáspár György üvegszobrait az amerikai és német gyűjtők egyelőre jobban kedvelik, mint a hazaiak. Most bepillanthatunk az általa kifejlesztett precíziós üvegszobrászat alkotói folyamataiba, és arra is fény derül, hogy Elton John hogyan szerezte meg a művész egyik szobrát. A architektúrákat és konstrukciókat egyszerre idéző transzparens kompozíciók a tudomány és a művészet metszetében születő futurisztikus tárgyakként öltenek testet, amelyek amellett, hogy esztétikai élményt adnak, akár funkciót is hazudhatnának maguknak. Gáspár György felesége, Kóródi Zsuzsa üvegképei pedig csak látszólag mutatják meg magukat, valójában a nézőpont függvényében folyamatosan változtatják a néző retináján képződő képet, így megfoghatatlanná válnak és a nézőt, mint valami délibáb bizonytalanságban tartják.

Majoros Áron Zsolt legutóbbi nagyszabású művét a frissen felújított Ybl féle Vízház, legójabb nevén Budai Kreatív Ház újonnan épül földalatti bejáratában csodálhatjuk meg; az egész falat beborító, különböző távolságokba felszerelt képpontokat idéző fémlapocskák a távolságból a jól ismert Ybl portré képévé alakulnak retinánkon. Korábbi műveiben a hiány, a héj és a formátlan forma kérdéskörét járja körbe.

Esse Bánki Ákos sajátos palettáján az enteriőröket átható fénysugarak önálló képi elemekként geometrikus síkokra szabdalják a teret, amely így álomszerű, tárgy nélküli formajátékká alakul.

A fiktív művészt formáló Borsos Lőrinc intermediális területen alkotó művészpáros Lőrinc Lilla és Borsos János formálta meg. Művészetük társadalomkritikus, önreflektív és politikai vetületeiről beszélgetünk, valamint újabb műveiket és terveiket is megismerhetjük. Mátrai Erik fény-, és videóinstallációiról vált ismertté, műveiben a vallásos témák felvetése mellett a művészettörténeti utalások és a társadalmi kérdések egyaránt szerepelnek. Meglepő képzettársításai legtöbbször intermediális művekben öltenek testet.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

[Kóródi Zsuzsanna, Mátrai Erik és Borsos Lőrinc alkotása; borítókép: Szűcs Attila]

A műteremlátogatások péntekenként 17 órakor kezdődnek és 19 órakor végződnek.

Részvételi díj: 3.500 Ft/fő/alkalom; 5 alkalomra szóló bérlet: 14.000 Ft/fő

További információ a programról és a művészekről, jelentkezés >> ITT

• • •

A műteremlátogatás-sorozat programja:

2018. július 6., 17 óra
Gáspár György és Kóródi Zsuzsanna üvegművészek műterme
találkozó: Kálvária tér-Baross utca sarok

2018. július 13., 17 óra
Majoros Áron Zsolt és Esse Bánki Ákos műterme
találkozó: Újpest-Városkapu metrómegálló kijárat

2018. július 20., 17 óra
Borsos Lőrinc (Borsos János & Lőrinc Lilla művészpáros) és Mátrai Erik műterme
találkozó: Art Quarter Budapest (Nagytétényi út 48-50.)

2018. július 27., 17 óra
Szűcs Attila műterme
találkozó: Széll Kálmán tér (az óránál)

2018. augusztus 3., 17 óra
Rabóczky Judit Rita és Nagy Géza műterme az Artus művészházban
találkozó: Fehérvári út-Etele út kereszteződés

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

[Rabóczky Judit Rita, Gáspár György és Majoros Áron Zsolt alkotása; borítókép: Szűcs Attila]

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Stefan Osnowski legújabb kísérleti fametszeteiből nyílik kiállítás a Resident Art galériában

2018 május 17, csütörtök

Stefan Osnowski új sorozata szervesen kapcsolódik a korábbi nagyméretű fametszeteihez, melyeket Passage címmel állított ki a Resident Art Galériában 2017-ben. Legújabb, ENTRE – átmenet című sorozatában a művész továbbra is megőrzi a szigorú szabályokon alapuló szerkesztés elvét, de ezúttal a párhuzamos vonalhálót diagonális irányú nyomokkal gazdagítja. Az így kialakuló rendszer egy háromszögekből álló rácsszerkezetté alakítja a felületet, amely geometrikus, közelről szemlélve absztraktnak mondható hálóvá alakul. Míg a fametszetek kiindulópontja továbbra […]

Stefan Osnowski új sorozata szervesen kapcsolódik a korábbi nagyméretű fametszeteihez, melyeket Passage címmel állított ki a Resident Art Galériában 2017-ben. Legújabb, ENTRE – átmenet című sorozatában a művész továbbra is megőrzi a szigorú szabályokon alapuló szerkesztés elvét, de ezúttal a párhuzamos vonalhálót diagonális irányú nyomokkal gazdagítja. Az így kialakuló rendszer egy háromszögekből álló rácsszerkezetté alakítja a felületet, amely geometrikus, közelről szemlélve absztraktnak mondható hálóvá alakul. Míg a fametszetek kiindulópontja továbbra is a látható világ egy-egy rögzített pillanata, a papír felületén létrejövő látvány, a korábbi sorozathoz képest egy lépéssel közelebb kerül a geometrikus absztrakcióhoz, vagy ha úgy tetszik a nyomdai technika képfelbontásához; az egymást keresztező vonalak metszéspontjában ugyanis pontok születnek, amelyek digitális fotók pixeleire hasonlítanak.

A pont matematikai definíciójából ismerősen cseng: két egyenes metszéspontja meghatároz egy pontot. Itt azonban mégsem teljesen erről van szó, hiszen a valóságban egy vonalnak mindig van vastagsága, ráadásul Osnowski metszetei esetében nem kettő, hanem három különböző irányú vonalról beszélünk. Így a pontok helyett eltérő kiterjedésű, aprócska csillagokat látunk, melyek intenzitása a méretüktől függően váltakozik, és ez a furcsa csillagrendszer távolról szemlélve – akár egy óriásplakát pixelei – hozza létre a retinánkon a látványt, amely a fejünkben képpé alakul.

A nagyméretű monokróm fametszeteken Európa legnyugatibb részének, Portugália déli partjának üres tájait láthatjuk, amelyeket széles határtalanság jellemez. A képek szigorú alapelve, hogy a fókusz a tenger végtelen horizontján a távolban, pontosan a kép középpontjában jön létre. A képek felső része a tenger felett látható felhős hajnali ég szürkeségét ábrázolja, alsó részén pedig az óceán és a hullámok végtelen ismétlődése összemossa a föld és a tenger határait.

A képek a teljes feloldódás képei, amelyek egyfajta KÖZTES ÁTMENETI állapot érzetét keltik a nézőben – az ég és a tenger, a nappal és az éjszaka, a világosság és a sötétség, a folyamatos mozgás és a teljes nyugalom közötti láthatatlan határvonalon táncolva. Pillanatfelvételek, amelyek a partot mosó víztömeg oda-vissza áramlását rögzítik. A homokban nyomot hagyva elenyészik a víz, hogy a következő pillanatban újult erővel ismételje meg ugyanazt a mozgást.

Az ég és a tenger végtelensége tudasítja bennünk saját határaink: a horizont egy olyan határ, amelyet sosem érhetünk el, és amely folyamatosan a távolság érzetét kelti, miközben a képek az elérhetetlen mélység és távolság iránti vágyálmaink kivetülései is egyben. A távolba pillantás felnyitja a szemünket a bennünk rejlő mélységre és határtalanságra. A képek határtalanságágukkal utalnak Caspar David Friedrich Szerzetes a tengerparton című festményére is, amelyről Heinrich von Kleist azt írta, olyan mintha a nézőnek „lemetszették volna […] a szemhéját”.

A művész, aki magát nyomatkészítőként határozza meg, a fotográfiákat egy hosszadalmas alkotói folyamat során digitális metszőkódba transzponálja, majd fába metszi, végül kézzel készíti el a papírra nyomtatott levonatot. Mindeközben tudatosan kerüli gépi eszközök használatát. A fényképek hagyományos nyomtatás során létrejövő információvesztése sajátos feszültséget eredményez az anyagtalan kép és a kézzel készült, fizikailag is létező nyomat között.

• • •

ENTRE – átmenet

A kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.
A kiállítás 2018. június 1-től július 27-ig látogatható.
Nyitvatartás: kedd-péntek 13:00-18:00

Resident Art Budapest – 1061 Bp., Andrássy út 33.

Resident Art Budapest   Resident Art Budapest   Resident Art Budapest

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Tárlatvezetés Szabó Ábel festőművész Áttetsző valóság című kiállításán

2018 május 16, szerda

A Resident Art Budapest galéria szeretettel vár minden érdeklődőt soron következő tárlatvezetésére, amely az Áttetsző valóság című kiállítás kapcsán kerül megrendezésre 2018. május 18-án, pénteken 18 órakor. Az esemény házigazdái Szabó Ábel festőművész és Schneller János művészettörténész lesznek. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várják a szervezők. • • • Szabó Ábel legújabb, főként 2016-2017 folyamán készült festményei a művésztől megszokott urbánus témákat teljesen új technikai megoldásokkal, […]

A Resident Art Budapest galéria szeretettel vár minden érdeklődőt soron következő tárlatvezetésére, amely az Áttetsző valóság című kiállítás kapcsán kerül megrendezésre 2018. május 18-án, pénteken 18 órakor. Az esemény házigazdái Szabó Ábel festőművész és Schneller János művészettörténész lesznek. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várják a szervezők.

• • •

Szabó Ábel legújabb, főként 2016-2017 folyamán készült festményei a művésztől megszokott urbánus témákat teljesen új technikai megoldásokkal, az időtlenség nézőpontját a pillanatnyiság látásmódjára cserélve mutatják be. A fotórealisztikus látásmód érdekében kifejlesztett aprólékos ecsetkezelést felváltják a foltokban felvitt, elkent festékrétegek, a dinamikus ecsetnyomok és a merész kompozíciós megoldások, valamint a látvány megkettőzésén alapuló réteges felületkezelés. A kidolgozott és elnagyolt felületek váltakozását a művész egy képen belül is megengedi magának, és élvezi a kompozíció születése során spontán létrejövő térbeli viszonyok egymásba hatását, és az ennek következtében a szemlélőben születő bizonytalanságtól sem ijed meg. A kétezertízes évek végének társadalmi, gazdasági és kulturális változásait tükröző városi tájak látványvilágát a magyar festészeti hagyományok irányzataihoz kapcsolódva, saját nézőpontját sem kímélve teremti újjá.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

A kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.
A kiállítás május 25-ig látogatható.
Nyitvatartás: kedd-péntek 13:00-18:00 h

Fotók: Lukács Gabi

 

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállításmegnyitó

SOFT and HARD – Romvári Márton képzőművész kiállítása a Pintér Kortárs és Dizájn Galériában

2018 május 15, kedd

A Pintér Galéria és a Resident Art Budapest szeretettel vár minden érdeklődőt Romvári Márton képzőművész új kiállításának megnyitójára május 24-én (csütörtökön) 19 órára a Pintér Kortárs és Dizájn Galériába. A SOFT and HARD címet viselő kiállítást Mészáros Flóra művészettörténész nyitja meg, a tárlat június 14-ig látogatható. • • • Szemmel látható és kézzel tapintható Romvári Márton művészetében az a változás, ami az elmúlt években folyamatosan alakuló munkákon érzékelhető. A korábbi, főként a […]

A Pintér Galéria és a Resident Art Budapest szeretettel vár minden érdeklődőt Romvári Márton képzőművész új kiállításának megnyitójára május 24-én (csütörtökön) 19 órára a Pintér Kortárs és Dizájn Galériába. A SOFT and HARD címet viselő kiállítást Mészáros Flóra művészettörténész nyitja meg, a tárlat június 14-ig látogatható.

• • •

Szemmel látható és kézzel tapintható Romvári Márton művészetében az a változás, ami az elmúlt években folyamatosan alakuló munkákon érzékelhető. A korábbi, főként a véletlen és az irányított mozgás, az oldódás és a kicsapódás során létrejövő organikus formákat már 2015 folyamán elkezdték tagolni a geometrikus, többé-kevésbé szabályos formák. A tavalyi évben az organikus és a geometrikus formák már egyenlő hangsúllyal szerepelnek a festményeken, sőt, mióta a művész alumínium megmunkálásával kísérletezik, ezek a formák a relief, vagy ha tetszik, a térbe mozgatott festmény-objekt alakban is megjelennek.

A plaszticitás, tehát a térbeliség illúzióját keltő pacák részben az anyagok (pigmentek, lakkok, alkohol) egymásra gyakorolt hatásának, részben a művész szándékának következményeképp buborékokká alakulnak a szemlélőben. Mindeközben a festmény felületét tagoló különböző színű síkidomok – tanult látási sémáinknak megfelelően – egy másfajta térbeliség illúzióját keltik. E két illúzió olykor egymást erősítve, olykor kioltva, egymásnak ellentmondva a táj, a tér, a paradox tér, sőt néha a látható világ egy szeletének képzetét hozzák létre a nézőben. A kontúrok a kiemelés ellenére sem válnak jobban megragadhatóvá, melynek hatására a formák dinamikusan vibrálnak, mintha fényben mozdulva alakulnának. A kidolgozottság a festményeken soha nem megy el a hard edge painting vonalzóval meghúzható éleinek sterilitásáig, és szívesen játszik a különböző faktúrák által létrehozott látványok változatosságával; a matt és fényes felületek párbeszédével. Romvári festészetének ezt a látszólagos pontatlanságát ellensúlyozzák a tudatosan átgondolt forma- és színkompozíciók, valamint az egymásból jól levezethető kompozíciók következetessége.

A képdobozokba komponált alumínium plasztikák a festménykompozíciók által felvetett kérdések térbeli felületek segítségével való továbbgondolásai, melyek újabb – most már szobrászi – problémákat boncolgatnak, úgy mint a monokróm felületek megmunkálása során milyen effektusok hozhatók létre, és ezek milyen képzetet keltenek a személélőben, vagy hogyan lehetséges szilárd halmazállapotú anyaggal a lakk-oldószer folyékony halmazállapotának köszönhető véletlenszerűséget visszaadni. A folyamatos kísérletezés és restaurátorműhelyben szerzett anyagismeret tapasztalatait felhasználva születnek meg ezek a művek, melyekre továbbra is igaz, hogy szenzuális élményként hatnak. Bár a plasztikák nagy része híján van a színeknek, mégis elmondható, hogy Romvári festészetének egyik legfontosabb meghatározója továbbra is a szín marad.

Schneller János művészettörténész, a kiállítás kurátora

• • •

Pintér Galéria és Aukciósház
1055 Budapest, Markó utca 3/b.
Telefon: +36 1 311-3030
info@pinterantik.hu
www.pinterantik.hu

Nyitvatartás
hétköznap: 10:00 – 18:00
szombaton: 10:00 – 14:00
vasárnap: zárva

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Kondor Attila kiállítása Pannonhalmán

2018 április 20, péntek

2018. április 20-án nyílik meg a Pannonhalmi Bencés Gimnázium galériájában Kondor Attila festőművész kiállítása, amelyen festményei mellett három festményanimáció-film is megtekinthető. A kiállítást, mely június 1-jéig látogatható, Máthé Andrea esztéta nyitja meg. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt.

2018. április 20-án nyílik meg a Pannonhalmi Bencés Gimnázium galériájában Kondor Attila festőművész kiállítása, amelyen festményei mellett három festményanimáció-film is megtekinthető. A kiállítást, mely június 1-jéig látogatható, Máthé Andrea esztéta nyitja meg. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Április 10-étől láthatók Szabó Ábel képei a Resident Art Budapest galériában

2018 április 3, kedd

Szabó Ábel legújabb, főként 2016-2017 folyamán készült festményei a művésztől megszokott urbánus témákat teljesen új technikai megoldásokkal, az időtlenség nézőpontját a pillanatnyiság látásmódjára cserélve mutatják be. A fotórealisztikus látásmód érdekében kifejlesztett aprólékos ecsetkezelést felváltják a foltokban felvitt, elkent festékrétegek, a dinamikus ecsetnyomok és a merész kompozíciós megoldások, valamint a látvány megkettőzésén alapuló réteges felületkezelés. A kidolgozott és elnagyolt felületek váltakozását a művész egy képen belül is megengedi magának, és élvezi […]

Szabó Ábel legújabb, főként 2016-2017 folyamán készült festményei a művésztől megszokott urbánus témákat teljesen új technikai megoldásokkal, az időtlenség nézőpontját a pillanatnyiság látásmódjára cserélve mutatják be. A fotórealisztikus látásmód érdekében kifejlesztett aprólékos ecsetkezelést felváltják a foltokban felvitt, elkent festékrétegek, a dinamikus ecsetnyomok és a merész kompozíciós megoldások, valamint a látvány megkettőzésén alapuló réteges felületkezelés. A kidolgozott és elnagyolt felületek váltakozását a művész egy képen belül is megengedi magának, és élvezi a kompozíció születése során spontán létrejövő térbeli viszonyok egymásba hatását, és az ennek következtében a szemlélőben születő bizonytalanságtól sem ijed meg. A kétezertízes évek végének társadalmi, gazdasági és kulturális változásait tükröző városi tájak látványvilágát a magyar festészeti hagyományok irányzataihoz kapcsolódva, saját nézőpontját sem kímélve teremti újjá.

A kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.
A kiállítás 2018. április 10-től május 25-ig látogatható.
Nyitvatartás: kedd-péntek 13:00-18:00 h

A Budapest Art Week idején, április 18-án (szerdán) meghosszabbított nyitvatartással, 20:00 óráig várjuk látogatóinkat, valamint szombaton (április 21-én) is nyitva tartunk 10:00-től 18:00 óráig.

Programok

– 2018. április 19., 15:00 h – Áttetsző valóságok – galériatúra
Útvonal: Resident Art Budapest > Platán Galéria > Deák Erika Galéria > Neon Galéria

– 2018. április 21., 12:00 h – Áttetsző valóságok – galériatúra
Útvonal: Resident Art Budapest > Platán Galéria > Deák Erika Galéria > Neon Galéria

A programok Budapest Art Week karszalaggal látogathatók.
A részvételhez előzetes regisztráció is szükséges: www.bpartweek.hu/hu/programok

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállításmegnyitó

Extended Body – Verebics Ágnes kiállítása a Resident Art galériában

2018 január 24, szerda

2017. december 13-án nyílt meg Verebics Ágnes Extended Body – Testkiterjesztés című kiállítása a Resident Art Budapest galériában. Verebics képei ismét szokatlan, meghökkentő téma köré szerveződnek: a legújabb sorozat témája a test művi kiterjesztései, torzításai, maszkjai, és látványa. A festményekből és egy fotósorozatból álló anyag a szépségdiktatúra, a kiborg-elméletek és a saját testről alkotott elképzelések kérdéskörét is bejárja. Verebics Ágnes szokatlanul merész és őszinte párbeszédet kezdeményez műveinek szemlélőjével. A képek […]

2017. december 13-án nyílt meg Verebics Ágnes Extended Body – Testkiterjesztés című kiállítása a Resident Art Budapest galériában.

Verebics képei ismét szokatlan, meghökkentő téma köré szerveződnek: a legújabb sorozat témája a test művi kiterjesztései, torzításai, maszkjai, és látványa. A festményekből és egy fotósorozatból álló anyag a szépségdiktatúra, a kiborg-elméletek és a saját testről alkotott elképzelések kérdéskörét is bejárja. Verebics Ágnes szokatlanul merész és őszinte párbeszédet kezdeményez műveinek szemlélőjével. A képek a testet és testrészleteket érzékien, mégis elidegenítve, néha bizarr, de mindenképpen szokatlan, olykor pedig meghökkentő pózokban és állapotokban láttatják.

A tárlat kurátora Schneller János művészettörténész, galériavezető. A kiállítást Paksi Endre Lehel művészettörténész nyitotta meg, a megnyitóbeszéd az alábbiakban olvasható.

kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó

• • •

Inkább a vizualitás mechanizmusait föltáró emberi önmegismerő eszköz a kortárs festészet a fotográfia elterjedése óta, és a konceptuális művészet múzeumi-műkereskedelmi elfogadása óta pedig még erősebben pénzszerű befektetési vagyontárgy, amelynek közmegegyezéses értéktartalma az, hogy mennyiben rendelkezik ezzel az önmegismerést előmozdítani képes funkcióval. A festészet továbbá, a képzőművészeti kiállítás azon ritka esetek közé tartozik, ahol a szokásos aktív nézésünket fölfüggesztjük. Zárójelbe tesszük tehát általános eljárásunkat, vagyis, hogy előre tudjuk, mit akarunk látni, és a tekintetünket úgy vezetjük, például formás idomok kerülnek be a látómezőnkbe, ha arra vagyunk kihegyezve, és nem az ostorfát fogjuk megkülönböztetni a platánfától, ami alatt éppen elhaladóban vagyunk. Egy kiállításon egy kicsit ettől a folyton irányított – mi tagadás – vágyak által vezérelt szemcikázást elengedjük. Ahhoz hasonlóan tesszük passzívvá látásunkat, mint amit képzelünk egyéb iránt arról, hogy hogyan is látunk, tehát, hogy a látás nem lenne egyéb, minthogy a recehártyánkra eresztődik egy változó hullámhosszú és eloszlású fénykoktél, mint amint ezt a camera obscura fizikai ténye olyan meggyőzően bemutatja, s ezt a recehártyára kapott fénykoktélt aztán alakjuk és elrendezésük szerint értelmezésre továbbítjuk az arra kifejlesztett agyterületek felé.

Nagyon fontos funkciója a kétszemű sztereó látásnak, hogy segítségével magunkat megbízhatóan pozícionáljuk a térben, a hozzánk mért közel-távoli viszonyok egyértelműek legyenek a látott objektumokkal. Az ilyen típusú látás szimulálását teszi témájává az a kortárs festészet, amelyben a kép kerete egy térre nyit, ilyet inkább férfiak szeretnek csinálni. Verebics Ágnes vásznaiban ez az első szembetűnő lemondás, hogy egyáltalán nem a kép ilyen jellegű céljaiban gondolkodik. Nincs törekvés távlat, egymáshoz való közelség-távolság viszonyok saját pozíciót biztonságosan megállapítani igyekvő szemlélőként bármilyen tér szuggerálására. Nem föltétlen fizikai tereket kell sugallni ráadásul, a nem-anyagi terek ábrázolási hagyománya a modernizmusban nagyon jelentős, ha nem a legjelentősebb törekvés. Tehát, ha Verebics Ágnes festészetét, noha látjuk, hogy az egyszínű hátterekhez igencsak vonzódik, illetve olyan közeli kivágatokkal operál, ami egészen közel, majdhogynem túl közel visz a látotthoz, olyannyira, hogy a néző és a tárgy közti távolság gyakorlatilag minimalizálva lesz, tehát a dolog itt van, de mindezek dacára azt kívánjuk állítani, hogy ő mégis egyfajta tereket festene, és igenis a térlátás illúzióját szuggerálja, akkor ez a tér a következő. Világítás nélküli, ahol a nézőből vetül fény a nézettre, ami igen közel, úgyszólván itt van, tehát föltehetőleg egy barlangban, vagy kriptában, vagy tökéletesen fényszennyezés-mentes éjszakában, de borult ég alatt található ez a tér, rajtunk pedig valamiféle fejlámpa működik, ha nem önmagukból sugároznak egy belső fényt a látottak.

E szituációk azonban túlságosan is hasonlítanak a lélektan kedvelt hasonlataihoz, de még a filozófia sem idegenkedik az ilyesmiktől. Magyarán azt gondolom, hogy ezek, ha terek, gyaníthatóan nem a fizikaiak – vagyis mentális terekbe engednek betekintést, vagy érzelmiekbe, vagy gondolatiakba. A kettő közötti eltérésben néhányan már eltévedtek, ezért javaslom inkább csak a mentális használatát, tehát Verebics Ágnes belső képeket fest, illetve állít össze. Ezeknek másféle komplexitása lesz, mint egy mechanikusan – objektívvel – létrehozott, vagy elhelyezkedést távlatban szuggeráló típusú, azaz illuzionista jellegű képnek.

A közelség-távolság problémáját kötözködhetnénk, hogy a sok rétegből összeálló, általában üvegek mögé és közé helyezett, rétegzett munkák valahogyan mégis megkörnyékeznék. Véleményem szerint erről egyáltalán nincs szó: a rétegek egyszerre jelennek meg, egy látványt akarnak alkotni, azaz egyszerre túl közel, azaz itt jelen lévő, de összetett, egymást egymással magyarázó rétegek összhangjai. Ezeknél az egyes hátrébb található, elfedettebb rétegek ugyanúgy az egész egymást magyarázó elválaszthatatlan alkatrészei, és nem például térben távolibb dolgok. Legföljebb emlékezetben, vagy valami mentális síkon tehát. Tetézve e tér nélküliséget – mármint euklideszi tér nélküliséget – a rétegzett képek kapcsán még az is eszükbe juthat, hogy Verebics Ágnes nemcsak, hogy tér, hanem még ráadásul idő nélküli képeket is hoz létre. Illetve egy konvencionális, múlt-jelen-jövő fölosztás helyetti csak mostot ábrázol amellett, hogy a tértelenséggel a csak-ittet ábrázolja. Ezt a tapasztalatot Gumbrecht időnézőkéjeként akképpen fogalmazza meg, hogy csak jelen maradt, ebbe passzíroztatott mind a múlt, mind a jelen és jövő. Vagyis folyton itt van velünk a Holokauszt és minden gyarmati és férfias elnyomó rémtett, ahogyan az a kedves vízió is, hogy utódaink ünnepnapokon egy talán nem annyira sugárzó pitypangsalátának fognak örülni, miközben testük hetente újabb törzsű paraziták terített asztalaivá válik, és a napvilágra sem fognak tudni jönni a legutolsó technológia nélkül, ha jelenleg ennyi összefüggést fedezünk föl a meleg vizes zuhanyzás és az invazív kártevők vegyipari fejlesztéseket ösztönző térnyerése közt, mint amennyivel jelenleg hajlandóak vagyunk foglalkozni.

Azért jöttem el ma beszélni, mert szerintem Verebics Ágnesnek, a kortárs festőnek igaza lehet: tér sincs úgy, ahogy szeretik beállítani, és idő sincs úgy. Túlságosan is a nagy hatalmú képek a valóságosak, amik pedig belül vannak, s a jelenlegi kultúrában vagy jól, vagy nem is annyira jól megfizetett, ezért erkölcsileg könnyű szívvel mérlegre tehető varázslók gyártják őket, vagyis nem azok, akikben belsővé válik aztán, akikben űrjük e benyelt képekkel tapétázza amúgy szeretetreméltó lényük helyett személyiségüket. A belső képek pedig törekszenek a jelentés redundanciáját elkerülni, túl komplexek nem lehetnek, a szemcikázást ki kell, hogy kerüljék, bármiféle narratíva ok-okozatiságát. Csak érzések, állapotok, fénykoktél! Talán ezért az igencsak redukált paletta: a hús, a bőr és a szurok színe. Illetve ugyanezért vesz egy képéhez ennyire kevés motívumot Verebics Ágnes. Egy teljesen nem látható fej, csak a fölkontyolt haja alatti fül, amire valamiféle önvédelemből elintézte magának a lény azt a génszekvencia-kölcsönzést a gyepűrózsától, hogy a kültakaró bőrszövetéből azt az érintést megakadályozó, külsérelmi nyommal fenyegető tövist legyen képes növeszteni. Vagy a további nagyon hasznos test-felszín transzformációkat, a körömből annál kissé hatékonyabb önvédelmi fegyverszervet fejlesztés egy pillantásra fölfogható képét, vagy a légszomjét. Félálom- és álomképeket, amik nem ebből a világból származnak, csak befolyásolják benne döntéseinket.

Paksi Endre Lehel

Resident Art Budapest, 2017. december 13.

• • •

kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó

Verebics Ágnes kiállítása 2018. február 28-áig látható a Resident Art Budapest galériában. (1061 Bp, Andrássy út 33.)

Nyitvatartás: kedd-péntek 14:00-19:00

Fotók: Lukács Gabi

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállításmegnyitó

majdnem – megnyílt Boros Mátyás képzőművész kiállítása a Resident Art Budapestben [fotógaléria]

2017 október 26, csütörtök

Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg csütörtökön, október 19-én Boros Mátyás képzőművész új kiállítását a Resident Art Budapest galériában. A majdnem címet viselő, december 1-ig látogatható kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.    Elméletekben mindenki kiváló! Rengeteg elképzelésünk van arról, milyen lenne az ideális közösség, életforma, környezet, kapcsolat és még hosszan sorolhatnánk… természetesen az ideális fogalma egyénenként változó, de akadnak átfedések. Ami mindenképpen közös pont, hogy a valóság gyakran rácáfol az elméleteinkre, a legképtelenebb […]

Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg csütörtökön, október 19-én Boros Mátyás képzőművész új kiállítását a Resident Art Budapest galériában. A majdnem címet viselő, december 1-ig látogatható kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.

Resident Art Budapest  

Elméletekben mindenki kiváló!
Rengeteg elképzelésünk van arról, milyen lenne az ideális közösség, életforma, környezet, kapcsolat és még hosszan sorolhatnánk… természetesen az ideális fogalma egyénenként változó, de akadnak átfedések.
Ami mindenképpen közös pont, hogy a valóság gyakran rácáfol az elméleteinkre, a legképtelenebb helyzeteket tárva elénk.
Keresve sem találhatnánk groteszkebbet, mint a világ − nevezzük valóságnak −, amiben élünk.

Boros Mátyás grafikai munkáiban évek óta átlépi a szűkebb értelemben vett grafika határait, és az installáció, az objekt, valamint legújabban a ready-made irányába is elmozdul. A grafika dimenziói által meghatározott felületet az itt kiállított minden egyes műben elhagyja és kilép a térbe, mintha szűknek érezné a felület nyújtotta lehetőségeket. Boros művészetében ez az elmozdulás, a dimenziók és műfaji határok átlépése nem öncélú játék, hanem minden esetben a tartalom formára gyakorolt hatásának eredménye, ahol a mű értelmezéséhez a hordozó legalább annyit hozzáad, mint az ábrázolt forma.

 Resident Art Budapest Resident Art Budapest

Témaválasztásában Boros szívesen nyúl a kollektív képi emlékezet toposzaihoz, akárcsak a hétköznapi tárgyak világához, amelyek megpillantása a ráismerés örömével hat ránk, hogy ugyanabban a pillanatban ez a jóérzés, a töredezettség, a torzítások és a befejezetlenség érzésével társulva elmúljon, és átadja a helyét a kellemetlen majdnem érzésének. A vizuális kielégülés gátjai; a hajtások, csonkítások diszharmóniát keltő formái frusztrálóan hatnak, amelyek már-már a művekbe való beavatkozásra, a rejtve maradt részek felfedésére, helyrehozására sarkallják a befogadót. A formák megjelenítésének élvezete és a töredékesség egyidejű érzése a műben és a befogadóban is feszültséget okoz, ami a kiállításon nem is kerül feloldásra.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

A majdnem művek az ideális, eszményi tárgyak, fogalmak e világi tökéletlen leképeződésének jelei, de ezzel együtt az emberi lét töredezettségének metaforái is, amelyek immanensen hordozzák annak befejezetlenségét, tökéletlenségét (imperfectum). Nehéz nem észrevenni a párhuzamot az installációk majdnem-állapota és a Boros által Európa kulturális emlékezetének képei közül választott, majd átdolgozott remekművek tematikája között, melyek szintén az ember töredékességét, befejezetlenségét, tévelygését tematizálják (Bűnbeesés, Vakok menete). A kiállítást végignézve majdnemségünk kiteljesítésében (perfectum) reménykedni felesleges, ugyanakkor együtt élni ennek tudásával megszokható, vagy legalábbis majdnem megszokható.

Schneller János
Budapest, 2017. október 13.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
2017. szeptember 8.

Sopianae – Bánki Ákos olaj monotípiáiból nyílt kiállítás a Resident Art Budapestben [fotógaléria]

2017 szeptember 11, hétfő

Szeptember 8-án nyílt meg Bánki Ákos festőművész kiállítása a Resident Art Budapest galériában Sopianae címmel. Az 48 db olaj monotípiát bemutató tárlatot Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg, a kiállítás kurátora Schneller János  művészettörténész volt. A kiállítás 2017. szeptember 29-ig látogatható keddtől péntekig 14 és 19 óra között.      Bánki Ákos Sopianae című ötven darabos sorozata keletkezési ideje (2011), egységes formátuma és technikája révén jól elhatárolt, különálló együttest alkot a művész képei között. […]

Szeptember 8-án nyílt meg Bánki Ákos festőművész kiállítása a Resident Art Budapest galériában Sopianae címmel. Az 48 db olaj monotípiát bemutató tárlatot Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg, a kiállítás kurátora Schneller János  művészettörténész volt. A kiállítás 2017. szeptember 29-ig látogatható keddtől péntekig 14 és 19 óra között.

Andrássy út 33.  Resident Art Budapest  Resident Art Budapest

Bánki Ákos Sopianae című ötven darabos sorozata keletkezési ideje (2011), egységes formátuma és technikája révén jól elhatárolt, különálló együttest alkot a művész képei között. Az 50×50 centis formátum, az egységes olaj-monotípia technika és a kiinduló forma meglehetősen fegyelmezett alkotói folyamatról árulkodik. A képek sorrendje számozás nélkül is követhető lenne, hiszen az egyes darabok közti következetes változások jól tükrözik az idő múlását és a festő belső munkáját, hangulati változásait is.

Resident Art Budapest  Resident Art Budapest  Resident Art Budapest

A sorozat kezdeti fegyelmezett kerete egy vertikális és horizontális axis mentén meghúzott kereszt ősi szimbólumát formázza, mely egyszerre idézi az ókeresztény templomok kereszthajó alaprajzát, a kereszt ősi jelképét, ablaknyílást és célkeresztet is. Az önmagát korlátok közé szorító, önfegyelmező, rendszerező attitűd autoterapeutikus hozzáállást sejtet – ezt az értelmezést erősíti a célkereszt, melyben ez esetben az önmagán munkálkodó alkotó áll.

Resident Art Budapest  Resident Art Budapest  Resident Art Budapest

A képek egyfajta naplóként is értelmezhetőek, amelyben a sorozat egyes darabjai önmagukban is megállják a helyüket, a sorozatban értelmezés azonban többletjelentést és a teljesebb megértés lehetőségét sugallja. A gyors, vad gesztusok folyamatosan áramló hálózata, és a kép szabályos, geometrikus határai között már a ciklus első darabjain elképesztő feszültség érezhető, amely feloldhatatlan ellentétté fokozódik, hogy az utolsó darabokon ez az elviselhetetlen feszültség egy robbanásban oldódjon fel. E folyamat során Bánki a saját maga által szabott korlátokat és – ez esetben – határokat végül mégis átlépi, sőt végül – a robbanás által – meg is semmisíti, fel is számolja. Az 50 monotípia a megtett út hangulatainak, érzéseinek pillanatnyi vizuális kivetülése, folyamatos expresszió, amely sok rokonságot mutat a folyamatművészettel, ahol a sorozat együttlátása erőteljesen felidézi a készítés folyamatát és a lelkiállapotok változásait. Bánki Pécsett készült sorozata ezen a kiállításon látható először.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Pintér Galéria és Aukciósház

Pink, Dynamic, Flow – Kucsora Márta képeiből nyílt kiállítás a Pintér Galéria és Aukciósházban

2017 június 21, szerda

A művészt új sorozatában továbbra is a természet sokszínű látványvilága és törvényei foglalkoztatják. Újabban alkalmazott festészeti technikája is az organikus folyamatokra, a mikro- és makrovilág jelenségeire és ezek leképeződéseire reflektál. A művész munkáit hazai és nemzetközi múzeumi kiállításokon egyaránt bemutatták, úgy mint a Blue: Matter, Mood and Melancholy c. kiállítás az amerikai 21 Century Museum-ban, a Festészet Ideje a Nemzeti Galériában, a Hagyományos Technikák a Műcsarnokban. Számos nemzetközi egyéni kiállításon […]

A művészt új sorozatában továbbra is a természet sokszínű látványvilága és törvényei foglalkoztatják. Újabban alkalmazott festészeti technikája is az organikus folyamatokra, a mikro- és makrovilág jelenségeire és ezek leképeződéseire reflektál.

A művész munkáit hazai és nemzetközi múzeumi kiállításokon egyaránt bemutatták, úgy mint a Blue: Matter, Mood and Melancholy c. kiállítás az amerikai 21 Century Museum-ban, a Festészet Ideje a Nemzeti Galériában, a Hagyományos Technikák a Műcsarnokban. Számos nemzetközi egyéni kiállításon szerepelt, mint Viscosity a londoni The Concept Space-ben, Wasserspharen a kölni Galerie Ucher-ben, Plantagram a német Klettgau Galerie-ben.

A Pink Dynamic Flow a korábbi Plantagram sorozat (2013-2015) továbbgondolása. Az új sorozat hasonló koncepcionális háttérrel, de újfajta technikával létrehozott festészeti absztrakció, amely a mikro- és makrokörnyezet formáit idézi. A festmények különböző sűrűségű festékrétegekkel, autófényező pisztollyal, illetve a gravitáció segítségével készülnek, melynek során az egyes adalékanyagok reakcióba lépnek egymással és organikusan alakítják a kép felületét. A felület részben véletlenszerűen – akárcsak egyes természeti jelenségek – a környezet befolyásoló tényezőinek hatására, másrészt a művész szándékának megfelelően alakul ki. A festmények mellőzik a látvány közvetlen reprezentációját, a végeredmény ugyanakkor felkeltheti bennünk bizonyos vizuális jelenségek képzeteit, így a befogadó nagyon széles asszociációs mezőben mozog. A látvány a lemeztektonika jelenségeit, a légi felvételeket, a tengeráramlatokat vagy a különféle növényi motívumokat egyaránt megidézheti, bár ezek közvetlen mimetikus kapcsolatba soha nem kerülnek a képpel.

A Kucsora Márta által alkalmazott technikák olyan ismert művészek műveit juttathatják eszünkbe, akik maguk is a hagyományos festészeti eljárások határait feszegették. Megemlíthető többek között Hantai Simon festészete, aki az úgynevezett ’pliage’ módszer atyja, amely a véletlenszerű lenyomatok mintáira hagyatkozik, a formák jelenlétét vagy hiányát ábrázolva a kép felületén. A Plantagram sorozat egyértelműen a Moholy-Nagy László által fejlesztett fotogram technikájának továbbgondolása, átültetve a festészet nyelvére.

Kucsora Márta (született 1979, Szeged) a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Montclair State University-n folytatta tanulmányait. 2006 óta rendszeresen szerepelnek munkái egyéni és csoportos kiállításokon, nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt. Mindemellett a Budapest Art Factory, non-profit stúdió és kiállítótér alapítótagja és nemzetközi kortárs művészeti rezidencia programjának szervezője.

A Pink Dynamic Flow című kiállítást Schneller János művészettörténész nyitotta meg június 13-án a Falk Miksa utcai a Pintér Galéria és Aukciósházban. Megtekinthető július 8-áig a galéria nyitvatartási idejében: hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között, szombaton 10 és 14 óra között.

Pintér Galéria és Aukciósház   Pintér Galéria és Aukciósház   Pintér Galéria és Aukciósház

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >