Tag Archive: kortárs művészet

Resident Art Budapest

Kondor Attila tárlatvezetése a Resident Art Budapest Galériában [videó]

2017 június 14, szerda

2017. június 15-én 18 órakor Kondor Attila képzőművész tárlatvezetést tart saját, Napváros című kiállításán a Resident Art Budapest Galériában. A művész tárlatvezetése után beszélgetésre kerül sor Schneller János művészettörténész vezetésével. A részvétel regisztrációhoz kötött, a jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várjuk. A festmények, a festmény-objektek, a grafikák és a festmény-animációk egymást kölcsönösen értelmezve kaptak helyet a térben, szétfeszítve a hagyományos festészetről alkotott elképzeléseket. A kiállított műveken a megismerés korlátai képi metaforákként […]

2017. június 15-én 18 órakor Kondor Attila képzőművész tárlatvezetést tart saját, Napváros című kiállításán a Resident Art Budapest Galériában. A művész tárlatvezetése után beszélgetésre kerül sor Schneller János művészettörténész vezetésével. A részvétel regisztrációhoz kötött, a jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várjuk.

A festmények, a festmény-objektek, a grafikák és a festmény-animációk egymást kölcsönösen értelmezve kaptak helyet a térben, szétfeszítve a hagyományos festészetről alkotott elképzeléseket. A kiállított műveken a megismerés korlátai képi metaforákként jelennek meg úgy, hogy a látvány egyszerre hétköznapi és ismerős, ugyanakkor a képek mégis az örökérvényű ideák időtlenségből való részesülést sugallják; látásmódjukkal sokszor az elmosódott emlékképek, vagy az álmok és látomások megfoghatatlan, titokzatos hangulatát idézik. Egyes művek az ábrázolt forma kontúrjai mentén körbevágva, térbeli objektként jelennek meg, bevonva környezetüket is a műalkotásba, máskor a látvány fehér formaként vakít és zúzza szét az festett illúzió felületét.

A program Facebook-eseménye >> ITT

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Schneller János

Schneller János művészettörténész a Forbes listáján

2017 május 31, szerda

Budapest a világ legjobb városa? Mitől élhető és szerethető legy város? A Forbes Magyarország legújabb különszáma, a Forbes Urban első kiadása 125 olyan nevet listáz, akik jobb hellyé tették, teszik Budapestet. Köztük van Schneller János művészettörténész, a Resident Art Budapest vezetője. A Forbes legfrissebb különszáma május 23-ától kapható az újságárusoknál.

Budapest a világ legjobb városa? Mitől élhető és szerethető legy város? A Forbes Magyarország legújabb különszáma, a Forbes Urban első kiadása 125 olyan nevet listáz, akik jobb hellyé tették, teszik Budapestet. Köztük van Schneller János művészettörténész, a Resident Art Budapest vezetője. A Forbes legfrissebb különszáma május 23-ától kapható az újságárusoknál.

Schneller János

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Alternatív városnéző séták májusban a Resident Art Budapesttel [videó]

2017 május 3, szerda

Jöjjön velünk Horváth Ágnes, Haász Katalin és Bánki Ákos képzőművészek műtermébe! Péntek délutánonként továbbra is kortárs galériákat és festőműtermeket látogatunk, szombat délelőttönként pedig a Falk Miksa utca régiségkereskedéseit. Májusi sétanaptár: 2017. május 6. (szombat) 10:30 h − Régiségek utcája − Facebook-esemény 2017. május 12. (péntek) 16:00 h − Kortárs találkozások Újbudán − Facebook-esemény 2017. május 13. (szombat) 10:30 h − Régiségek utcája − Facebook-esemény 2017. május 19. (péntek) 16:00 h − Kortárs […]

Jöjjön velünk Horváth Ágnes, Haász Katalin és Bánki Ákos képzőművészek műtermébe! Péntek délutánonként továbbra is kortárs galériákat és festőműtermeket látogatunk, szombat délelőttönként pedig a Falk Miksa utca régiségkereskedéseit.

Májusi sétanaptár:

2017. május 6. (szombat) 10:30 h − Régiségek utcája Facebook-esemény
2017. május 12. (péntek) 16:00 h − Kortárs találkozások Újbudán Facebook-esemény
2017. május 13. (szombat) 10:30 h − Régiségek utcája Facebook-esemény
2017. május 19. (péntek) 16:00 h − Kortárs találkozások a Terézvárosban Facebook-esemény
2017. május 26. (péntek) 16:00 h − Kortárs találkozások a Palotanegyedben Facebook-esemény

Jelentkezés: www.residentart.com/tours vagy hello@residentart.com

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
video

Stefan Osnowski Passage c. kiállításának megnyitója [videó]

2017 március 23, csütörtök

Nézzék meg a Resident Art Budapest legutóbbi kiállításmegnyitójáról készült összefoglaló videót és fotógalériát, valamint látogassanak el hozzánk, hogy Stefan Osnowski nagyméretű fametszeteit élőben láthassák! Nyitva tartás: keddtől péntekig 13 és 18 óra között. A kiállítás április 28-ig látogatható.

Nézzék meg a Resident Art Budapest legutóbbi kiállításmegnyitójáról készült összefoglaló videót és fotógalériát, valamint látogassanak el hozzánk, hogy Stefan Osnowski nagyméretű fametszeteit élőben láthassák! Nyitva tartás: keddtől péntekig 13 és 18 óra között. A kiállítás április 28-ig látogatható.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest galéria

Bondor Csilla kiállításáról a Fidelio Kultúrpercekben (videó)

2017 február 21, kedd

Nem ez a legfrissebb anyag, ami a Resident Art Budapestről készült, de a segítségével feleleveníthető az egyik legnépszerűbb tavalyi kiállításunk. Az időjárás vagy az évek által megviselt tárgyak is tudnának mit mesélni, ha lenne rá módjuk. Bondor Csilla képzőművésznek nyílt kiállítása Magas, mély, korlátolt címmel 2016. november 24-én az Andrássy úton, a Resident Art Budapest lakásgalériában.  A kiállításról és a képzőművészről, valamint a Resident Art Budapest művészeti sétáiról a galéria […]

Nem ez a legfrissebb anyag, ami a Resident Art Budapestről készült, de a segítségével feleleveníthető az egyik legnépszerűbb tavalyi kiállításunk.

Az időjárás vagy az évek által megviselt tárgyak is tudnának mit mesélni, ha lenne rá módjuk. Bondor Csilla képzőművésznek nyílt kiállítása Magas, mély, korlátolt címmel 2016. november 24-én az Andrássy úton, a Resident Art Budapest lakásgalériában.  A kiállításról és a képzőművészről, valamint a Resident Art Budapest művészeti sétáiról a galéria tulajdonosával, Schneller Jánossal beszélgetett a Fidelio Kultúrpercek riportere.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest - filmklub

Próféta vagy maga a sátán? – Mapplethorpe-portréfilm a Resident Art filmklubban

2017 február 9, csütörtök

Február 16-án egy művészportréval folytatjuk a Resident Art Budapest kortárs galéria rendkívüli népszerűségnek örvendő filmklubját. A MAPPLETHORPE: LOOK AT THE PICTURES című dokumentumfilm az első meghatározó portréfilm az ellentmondásos amerikai fotóművészről, Robert Mapplethorpe-ról 1989-es halála óta, akinek a képeinél már csak az élete volt megbotránkoztatóbb. A fotózás és a szexualitás mágiájának megszállottjaként mindkettőt kielégíthetetlen kíváncsisággal tanulmányozta. Családjának, barátainak és szeretőinek intim vallomásai mellett Mapplethorpe kendőzetlen őszintesége is elénk tárul az […]

Február 16-án egy művészportréval folytatjuk a Resident Art Budapest kortárs galéria rendkívüli népszerűségnek örvendő filmklubját.

A MAPPLETHORPE: LOOK AT THE PICTURES című dokumentumfilm az első meghatározó portréfilm az ellentmondásos amerikai fotóművészről, Robert Mapplethorpe-ról 1989-es halála óta, akinek a képeinél már csak az élete volt megbotránkoztatóbb. A fotózás és a szexualitás mágiájának megszállottjaként mindkettőt kielégíthetetlen kíváncsisággal tanulmányozta. Családjának, barátainak és szeretőinek intim vallomásai mellett Mapplethorpe kendőzetlen őszintesége is elénk tárul az újonnan felfedezett, korábban nem bemutatott interjúkon keresztül, amelyek most e filmben hallhatóak először. A film kivételes portré egy művészről, aki merész látásmódjával képzőművészetté változtatta a kortárs fotográfiát, elindítva ezzel egy a még mai napig tartó kulturális háborút.

Az eredmény egy különlegesen egyedi monográfia arról az emberről, akinek köszönhetően a fotóművészet megbecsült, gyűjthető művészeti ággá vált a kortárs művészeti piacon. Utolsó kiállítása, a The Perfect Moment kulturális háborút robbantott ki. Halála óta többszáz millió dollárt érő alapítványa sokmillió dolláros támogatást adott a Guggenheim és a Getty Múzeumoknak, hogy fotóművészeti gyűjteményeket vásároljanak meg és gondozzanak.
– – – – – – – – – – – – – – – –

Belépő: 1.500 Ft – A korlátozott nézőszámra való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várjuk.

Facebook-eseménywww.facebook.com/events/1841611092744901

– – – – – – – – – – – – – – – –

Mapplethorpe: Look at the Pictures (2016)

színes, fekete-fehér, feliratos, amerikai-német dokumentumfilm
hossz: 109 perc
korhatár besorolás: 18
forgalmazó: Magyarhangya

rendező: Fenton Bailey és Randy Barbato
producer: Katharina Otto-Bernstein
fényképezte: Huy Truong, Mario Panagiotopoulos
vágó: Langdon F. Page
zene: David Benjamin Steinberg
art director: James McGowan

A filmben megjelennek: Edward Mapplethorpe, Paul Martineau, David Croland, Debbie Harry, Fran Lebowitz, Carolina Herrera, Princess Gloria Von Thurn Und Taxis, Brooke Shields és sokan mások.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
2017. január

Lakás vagy galéria? – cikk a kortárs művészetről a Taxi magazinban

2017 január 27, péntek

It is an apartment? No, it’s a gallery! – A megújult Taxi magazin januári számában egy hatoldalas angol nyelvű összeállítás olvasható a kortárs képzőművészet néhány speciális belvárosi otthonáról, köztük a Resident Art Budapestről. Az újság megtalálható több mint 2000 fővárosi taxiban és néhány kulturális intézményben (Magyar Nemzeti Galéria, Várkert Bazár, Belvárosi Színház, Vigadó) is.

It is an apartment? No, it’s a gallery! – A megújult Taxi magazin januári számában egy hatoldalas angol nyelvű összeállítás olvasható a kortárs képzőművészet néhány speciális belvárosi otthonáról, köztük a Resident Art Budapestről. Az újság megtalálható több mint 2000 fővárosi taxiban és néhány kulturális intézményben (Magyar Nemzeti Galéria, Várkert Bazár, Belvárosi Színház, Vigadó) is.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállítás

A festő állatkertje – Kukla Krisztián szövege Ferenczy Zsolt ZOOm című kiállítása elé

2017 január 12, csütörtök

Abban a helyzetben vagyok, hogy nem először nyitok meg Ferenczy-kiállítást, az éppen tíz évvel ezelőtti tárlat, a Terepjáték volt az első. Ebben a merész színekkel operáló, aprólékos festésmódú, jellegzetesen imaginatív, gyakran humoros, figuratív festői világban az elmúlt években némi komorodást észlelhettünk, amely például a monokróm háttérszínek alkalmazásában érhető tetten. Innen nézve talán nem tévedek, ha ezt a finom hangulati váltást és az állat tematika dominánssá válását ahhoz az élményhez is […]

Abban a helyzetben vagyok, hogy nem először nyitok meg Ferenczy-kiállítást, az éppen tíz évvel ezelőtti tárlat, a Terepjáték volt az első. Ebben a merész színekkel operáló, aprólékos festésmódú, jellegzetesen imaginatív, gyakran humoros, figuratív festői világban az elmúlt években némi komorodást észlelhettünk, amely például a monokróm háttérszínek alkalmazásában érhető tetten. Innen nézve talán nem tévedek, ha ezt a finom hangulati váltást és az állat tematika dominánssá válását ahhoz az élményhez is kötöm, amit a bécsi Természettudományos Múzeum hatalmas gyűjteménye, a szervetlen és a szerves anyag enciklopédikus történetét bemutató ódon terek, preparátumok jelentenek, ahol a rend, a gazdagság és a kuriózumok immár nem képesek (vagy nem is óhajtják) leplezni a célirányok elhalványulását.

Hosszú évek egyfajta közös generációs tudatban is edződő barátsága köt tehát a művészhez, ami ráadásul egy olyan város – Nyíregyháza – oktatási intézményében kezdődött, amely mostanság és már egy ideje kulturálisan leginkább attraktív és expanzív állatkertjével azonosítja önmagát. Azt javaslom, fókuszáljunk, azaz zoomoljunk az olajfestmények és a messziről akvarelleknek ható akrilrajzok sorozatának közös terében a cím által is hangsúlyozott témára: a festő állatkertjére. Az állatkert, sőt, ahogyan itt áll, a saját állatkert kapcsán néhány történetet szeretnék felidézni kommentárként Ferenczy Zsolt képeihez. Önmagában ezek mind ismertek, s mindegyik az ember és az állat kapcsolatáról mesél, s nem utolsósorban mindegyik novemberi történet.

Resident Art Budapest

Időrendi sorrendben először 1904-ben járunk, amikor az európai tudományos körökben hatalmas és korántsem várt lelkesedés lett úrrá, a lelkesedést pedig Wilhelm von Osten, egy nyugdíjas porosz tanár és Hans nevű nyolcéves lova váltotta ki. Az okos Hans, akit a szakirodalom azóta is így emleget, valódi szenzáció volt, ugyanis komoly és egyébként kellően szkeptikus tudományos társulatokat (zoológusok, pszichológusok, fiziológusok, állatorvosok és cirkuszigazgatók voltak eme alkalom szülte társulatok tagjai) győzött meg arról, hogy tud számolni, fényképek alapján felismer személyeket, ismeri az abc-t, leolvassa az óráról az időt, s egyéb fantasztikus képességekkel rendelkezik. Még épphogy csak megszáradt a pecsét a szakértők által kiállított jótálláson, a ló bizonyítványán, amikor egy a ló körül ügyködő tudományos segédmunkatárs később bebizonyosodó cáfolattal állt elő, hogy az állat rögtön összezavarodik, ha produkciója közben nem tud olyasvalakire figyelni, aki tudja az eredményt, a megoldást. Ezt egyébként a cirkuszi szakemberek mindig is sejtették szemben az akadémiai professzorokkal. Okos Hansból így lett tehát az etológia csodája helyett a kommunikációelmélet esettanulmánya, s ami igazán érdekes, tudományos berkekben úgy is emlegetik ezt az esetet, mint az ún. okos Hans traumát, vagyis azt a paradoxont, hogy a tudományos blama következményeképpen az állatpszichológiai kísérletekből ezek után megpróbáltak szigorúan száműzni minden ember és állat közötti interakciót. A tapasztalat: az állatok számára az emberek éppen ez utóbbiak számára kellemetlen módon átláthatóak.

1928-ból való a következő dátum. Ez ugyanis a világ leghíresebb egerének, a Hollywoodban saját csillagot kapó rajzfilmfigurának, Mickeynek a születési éve – és Andy Warholé is. Érdekes, hogy a pontos dátum után Warhol esetében kell többet kutatni. Mickey november 18-án született, és már fiatalon öreg volt, afféle puer senex – Amerika ifjú aggastyána és fétise. Warhol Double Mickey Mouse címen 1981-ben kettős portrét szentelt a kedves kis állatnak, aki így felnagyítva még inkább szimulákrum, nem másolt és nem is eredeti. Része és alakítója annak a hiperrealitásnak, aminek megteremtését éppen megteremtőjének, Walt Disneynek szokták tulajdonítani. Mindannyiunk kis egeréről és érzelmeiről egyébként mostanság terjed egy internetes rémtörténet, afféle igazi creepypasta is, amely szerint a Disney-dvd összeállítói felfedeztek egy addig ismeretlen kópiát. A borzongató történet szerint a filmet először végignéző munkatárs rögtön öngyilkosságot követett el, a filmben pedig a sétáló Mickey a zűrzavart hordozza és jeleníti meg, a képkockák zajosak, s a disszonáns zongorazene egyszer csak horrorszerű sikoltozásba csap át, a rajzfilmfigura és maga a film is felbomlik. Akit kíváncsivá tettem: a rajzfilm a youtube-on az Öngyilkos egér címen nézhető meg.

Ferenczy Zsolt sajátos állatkerti-művészeti panorámájához még két referenciát idézek fel röviden. 1970 novemberében (azaz Ferenczy Zsolt születésekor) Joseph Beuys és Terry Fox a düsseldorfi művészeti akadémián az Izolációs-egységet, azaz a Halott egér akciót hajtották végre. Beuys hatalmas méretű, gombok nélküli nemezöltönyében egy halott egeret tartott a kezében. Beuys valóra vált álma az akció előtt ugyanis az volt, hogy az egér, amely három évig élt a szobájában az ágya alatt, meghalt. Az egér tetemét – vagy legyünk következetesek, és mondjunk inkább holttestet – egy lemezjátszó forgó tányérjára helyezte.

Az utolsó, pusztán felvillantott referenciám pedig a bárgyú giccset, plüssöket, fröccsöntött állatfigurákat művészettörténetileg felmagasztosító Jeff Koons híres szobra, a Michael Jackson and Bubbles 1988-ból, amely a majmát ölelő popsztárt ábrázolja, s a két egybeolvadó figura ironikus témája akár az emberi evolúció is lehet, a hibriditás, az ember és állat közötti határvonal, a még nem ember és a már nem ember találkozása.

Resident Art Budapest

E sztorik és példák széttartó szálai után immár az összefogás és az összefoglalás a feladatom: milyen is a Ferenczy-képek állatkertje? Peckes nyúl-úrfik, totemállat-jegesmedve, hatalmas tyúk, szomorú, Jackót gyászoló Mickey egér, s legfőképpen agancsos állatok: a tárlat kicsiny állatsereglete nem az allegorizáló ábrázolások hagyományába illeszkedik. Ferenczy festményein az állatok az okos Hans-féle figyelemmel tekintenek ránk, fenyegetőségük éppen az egykedvű pózolásban rejlik, domesztikáltak és idegenek egyszerre, akárcsak Beuys egere. A Big Chicken című festmény tyúkja például, miközben riadtan ott kotlik a kép előterében, egyszerre lehetne egy ufó és egy boncolás (ad absurdum ufóboncolás) alanya, a festmény egyszerre idézi fel a baromfipestis-pánik idején különösen gyakori híradások képkliséit, egy tetszőleges sci-fi jelenetet, sőt mindezeken túl Dr. Tulp híres anatómialeckéjét is. A ZOOm képei tehát az állatkerti intézmények szimbolikus, határok bejárására felszólító üzenetét hordozzák: az ember is állat, az állat is ember. És nemcsak az afféle kényszeresnek tűnő, ám egyszerű tapasztalatra gondolok itt, hogy az állatkertben önkéntelenül is más szemmel nézünk embertársainkra. Az állatkert kultúrtörténete ugyanis – hogy néhány Ferenczy Zsolt számára is kedves témát megemlítsek – szoros szálakkal kapcsolódik a kertépítés, a tudományok, a modern szabadidős foglalatosságok történetéhez, valamint hangsúlyosan és nem éppen dicsőséges módon a kolonializmus történetéhez is. Az állatkert nemcsak ismeretterjesztő labor, iskola és pihenőpark, hanem kiállítótér, cirkusz és bazár, egyszóval mesterséges Paradicsom, amelynek rendezőelve az enciklopédikusság és a békés egymás mellett élés utópiája.

Az okos lóval kezdtem és most a legszívesebben átadnám a szót az okos majomnak, Franz Kafka Jelentés az Akadémiának című elbeszélése narrátorának, aki talán azt is elmondaná e kiállításmegnyitó végén, hogy az ókori görögök a festőt zoographosnak, eleven lények, állatok rajzolójának nevezték.

Kukla Krisztián

Az írás az október 27-én elhangzott kiállításmegnyitó-szöveg szerkesztett változata. Ferenczy Zsolt tárlata a Resident Art Budapest galériában 2016. október 27-étől november 18-ig volt látható. Fotók: Lukács Gabi; fotógaléria a megnyitóról: ITT

Forrás: Apokrif online – irodalmi-kulturális folyóirat, apokrifonline.wordpress.com/2016/11/11/a-festo-allatkertje

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kollázs-gesztus

Nagy József (Josef Nadj) kollázsai a Resident Art Budapest lakásgalériában

2017 január 5, csütörtök

A Resident Art Budapest lakásgaléria december 22-én zárta az évet egy kötetlen művész-közönség találkozóval, valamint Nagy József (Josef Nadj) pop-up kiállításával és a hozzá tartozó miniperformansszal, a Megérkezünk című kollázs-leleplező-gesztussal. Az eseményről a Librarius kortárs kult magazin a Milyen az, amikor megérkezünk? című írásában számolt be; a rendezvényről fotógaléria is készült. Nagy József 1957-ben született Magyarkanizsán. Kora gyermekkorától kezdve rajzolt, a képzőművészet vonzásában élt. A 70-es évek végétől Budapesten, a Kecskés András vezette […]

A Resident Art Budapest lakásgaléria december 22-én zárta az évet egy kötetlen művész-közönség találkozóval, valamint Nagy József (Josef Nadj) pop-up kiállításával és a hozzá tartozó miniperformansszal, a Megérkezünk című kollázs-leleplező-gesztussal. Az eseményről a Librarius kortárs kult magazin a Milyen az, amikor megérkezünk? című írásában számolt be; a rendezvényről fotógaléria is készült.

Nagy József 1957-ben született Magyarkanizsán. Kora gyermekkorától kezdve rajzolt, a képzőművészet vonzásában élt. A 70-es évek végétől Budapesten, a Kecskés András vezette Szkéné társulatnál pantomímjátékkal foglalkozott. Ezután Párizsba Marcel Marceau-nál majd Etienne Decraux-nál tanult mímet és mozgást, valamint megismerkedett a butóval, a kontakttánccal, az akrobatikával. 1987-ben mutatta be első önálló rendezését, a Pekingi kacsát, amellyel felkeltette a világ érdeklődését. Nagy József a JEL Színház alapítója, számos rangos nemzetközi díj birtokosa. 1995-től az Orléans-i Centre Choréographique National igazgatója. 2006-ban az Avignoni Fesztivál társigazgatója. 2012-től a Trafó Kortárs Művészetek Háza igazgatója. Táncos-koreográfus énjétől elválaszthatatlan a képzőművészeti alkotótevékenysége. Színpadi munkái mellett évtizedek óta foglalkozik szobrászattal, rajzzal és fényképezéssel, újabban kollázzsal. Fotogramjait és cianotípiáit az elmúlt években több európai nagyvárosban állították ki, 2013-ban a budapesti Francia Intézetben is.

Nagy József kollázsai és Bondor Csilla kiállítása január 27-éig tekinthetők meg a galériában. Nyitva tartás: kedd-péntek 13:00-18:00 h

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Magas, mély, korlátolt

Interjú Bondor Csilla képzőművésszel a Magyar Narancs karácsonyi számában

2016 december 16, péntek

„Gyakran a természeti környezet inspirál, de a filmek is nagy hatással vannak rám, például Alfred Hitchcock filmjei, és persze a zene meg a képzőművészet, Fabrizio Plessi vagy Peter Demetz művei” – mondja Bondor Csilla A testi és tudati korlátaim című interjúban, melyet teljes terjedelmében a Magyar Narancs karácsonyi számának 126. oldalán ill. ERRE A LINKRE KATTINTVA olvashattok. Az interjúból kiderül az is, hogy a képzőművész rendszeresen jár az erdőbe vadleseket […]

„Gyakran a természeti környezet inspirál, de a filmek is nagy hatással vannak rám, például Alfred Hitchcock filmjei, és persze a zene meg a képzőművészet, Fabrizio Plessi vagy Peter Demetz művei” – mondja Bondor Csilla A testi és tudati korlátaim című interjúban, melyet teljes terjedelmében a Magyar Narancs karácsonyi számának 126. oldalán ill. ERRE A LINKRE KATTINTVA olvashattok.

Az interjúból kiderül az is, hogy a képzőművész rendszeresen jár az erdőbe vadleseket fotózni, filmezni. „Jó ott elbújni, figyelni és meditálni, van benne valami titokzatos, izgalmas gyermekkori rejtekhelyeket megidéző otthonosság; megfigyelő lehetek anélkül, hogy észrevennének. A vadles mint objektum nagyon fontos esztétikai és szimbolikus tartalmakat hordoz.”

Bondor Csilla Magas, mély, korlátolt című kiállítása 2017. január 27-ig látható a Resident Art Budapest lakásgalériában.

[A képen: Bondor Csilla képzőművész és Schneller János galériavezető a kiállításmegnyitón – fotó: Lukács Gabi]

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >