Tag Archive: Napváros

Resident Art Budapest

A kortárs művészet nem harap! – Tölgyesi Gábor írt a Resident Art Budapestről a Magyar Nemzetbe

2017 június 20, kedd

Sokféle lakásgalériát fedezhetünk fel Budapest belvárosában: a Kossuth térnél a korán elhunyt festőművész, Müller Árpád több ezer alkotásából válogató tárlatok, a Szent István-bazilikánál a filmrendező házaspár, Kőszegi Edit és Surányi András roma képzőművészeti gyűjteményének darabjai hívogatnak. Tíz perc séta innen a Nagymező utca, amelynek egyik saroképülete, az Andrássy út 33. szám alatt található Fuchs-palota, a pesti sugárút elsőként átadott palotája. Itt nyitotta meg múlt évben Schneller János a Resident Art […]

Sokféle lakásgalériát fedezhetünk fel Budapest belvárosában: a Kossuth térnél a korán elhunyt festőművész, Müller Árpád több ezer alkotásából válogató tárlatok, a Szent István-bazilikánál a filmrendező házaspár, Kőszegi Edit és Surányi András roma képzőművészeti gyűjteményének darabjai hívogatnak. Tíz perc séta innen a Nagymező utca, amelynek egyik saroképülete, az Andrássy út 33. szám alatt található Fuchs-palota, a pesti sugárút elsőként átadott palotája. Itt nyitotta meg múlt évben Schneller János a Resident Art lakásgalériát, amely bizonyos értelemben missziós központ: a fiatal művészettörténész megszabadítaná a kortárs képzőművészetet a szubkultúra címkéjétől. Eszközei ehhez sokfélék.

Kortárs találkozások címmel eddig több mint félszáz művészeti sétát vezetett Újbudán, a Terézvárosban és a józsefvárosi Palotanegyedben. Egy-egy séta során három-négy kortárs kiállítást mutat be közérthető módon, és bátorítja a résztvevőket, beszélgessenek a galériák vezetőivel. A séták fénypontja a műterem-látogatás, amelyen az alkotók bepillantást engednek a kulisszák mögé. Egy-egy ilyen séta után könnyen juthatunk arra a felismerésre: a kortárs művészet nem harap. Szintén a színfalak mögé engednek betekintést a Resident Art Régiségek utcája címmel megtartott sétái: a Falk Miksa utcai galériákban többek között az eredeti és a hamis műtárgyak kérdése is szóba kerül. A dizájnerséták a Kiskörúton inneni formatervezők galériáiba vezetnek. Hasonló élményben a XIX. századi angol utazóknak lehetett részük, akik művészeti kalauzok kíséretével fedezték fel maguknak Itáliát.

Az Andrássy úti lakásgaléria sem a megszokott bemutatóterem: a közösségi filmforgalmazóval, a Magyarhangyával együttműködésben időnként lakásmozivá alakul. Elsősorban képzőművészeti filmeket vetítenek. Kisszobája festményböngészde, a képeket nem csak megvásárolni, bérelni is lehet. A XIX. századi képkereskedések szellemét idézi az is, hogy a galériához kötődő képzőművészek barátai Schneller Jánosnak, munkáikat folyamatosan figyelemmel követi.

Időszaki kiállítások helye az előtér és a nagyszoba, itt jelenleg Kondor Attila Napváros című tárlata látható. A cím Tommaso Campanella utópikus művét idézi − Kondor Attila festészeti programja mögött jellemzően a reneszánsz kor gondolkodása áll. „Ecsettel írt bölcselet” – Rockenbauer Zoltán művészettörténész így méltatta korábban „az új festőgeneráció egyik legfigyelemreméltóbb alakjának” alkotásait. Akinek új képein sincsenek emberek, kontemplációra (meditatív szemlélődésre) sarkalló művei mégis életigenlők. Festett modernista épületei, tükröződő ajtói és ablakai egy valós tájat változtatnak sosemvolt vidékké: Napvárossá, ahol a Nap, a Hatalom, a Bölcsesség és a Szerelem jóvoltából igazságosság uralkodik.

Tölgyesi Gábor

(A cikk a Magyar Nemzetben jelent meg 2017. június 12-én.)

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Kondor Attila tárlatvezetése a Resident Art Budapest Galériában [videó]

2017 június 14, szerda

2017. június 15-én 18 órakor Kondor Attila képzőművész tárlatvezetést tart saját, Napváros című kiállításán a Resident Art Budapest Galériában. A művész tárlatvezetése után beszélgetésre kerül sor Schneller János művészettörténész vezetésével. A részvétel regisztrációhoz kötött, a jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várjuk. A festmények, a festmény-objektek, a grafikák és a festmény-animációk egymást kölcsönösen értelmezve kaptak helyet a térben, szétfeszítve a hagyományos festészetről alkotott elképzeléseket. A kiállított műveken a megismerés korlátai képi metaforákként […]

2017. június 15-én 18 órakor Kondor Attila képzőművész tárlatvezetést tart saját, Napváros című kiállításán a Resident Art Budapest Galériában. A művész tárlatvezetése után beszélgetésre kerül sor Schneller János művészettörténész vezetésével. A részvétel regisztrációhoz kötött, a jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várjuk.

A festmények, a festmény-objektek, a grafikák és a festmény-animációk egymást kölcsönösen értelmezve kaptak helyet a térben, szétfeszítve a hagyományos festészetről alkotott elképzeléseket. A kiállított műveken a megismerés korlátai képi metaforákként jelennek meg úgy, hogy a látvány egyszerre hétköznapi és ismerős, ugyanakkor a képek mégis az örökérvényű ideák időtlenségből való részesülést sugallják; látásmódjukkal sokszor az elmosódott emlékképek, vagy az álmok és látomások megfoghatatlan, titokzatos hangulatát idézik. Egyes művek az ábrázolt forma kontúrjai mentén körbevágva, térbeli objektként jelennek meg, bevonva környezetüket is a műalkotásba, máskor a látvány fehér formaként vakít és zúzza szét az festett illúzió felületét.

A program Facebook-eseménye >> ITT

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Kondor Attila Napváros című kiállítása június 16-ig látható a Resident Art Budapest galériában

2017 június 7, szerda

Az ablakban tükröződő látkép vagy városkép rögtön két reneszánsz perspektíva mestert juttathat eszünkbe: gondolhatunk egyrészt Alberti képalkotásra vonatkozó ablak-metaforájára, másrészt Brunelleschinek egy tükröződő felület révén a firenzei Battistero egy enyészpontú perspektívaszerkesztésének bizonyítására. A tükör, mint az alig észrevehető hibák felfedésére szolgáló segédeszköz régóta ismert kisegítő a festők körében. Kondor Attila esetében a tükröződő felület azonban nem a javítandókat hangsúlyozó, hanem az emlékezés és a figyelem módjait felmutató eszköz. Sőt mi több, […]

Az ablakban tükröződő látkép vagy városkép rögtön két reneszánsz perspektíva mestert juttathat eszünkbe: gondolhatunk egyrészt Alberti képalkotásra vonatkozó ablak-metaforájára, másrészt Brunelleschinek egy tükröződő felület révén a firenzei Battistero egy enyészpontú perspektívaszerkesztésének bizonyítására.

A tükör, mint az alig észrevehető hibák felfedésére szolgáló segédeszköz régóta ismert kisegítő a festők körében. Kondor Attila esetében a tükröződő felület azonban nem a javítandókat hangsúlyozó, hanem az emlékezés és a figyelem módjait felmutató eszköz. Sőt mi több, alkotásainak, festményeinek és animációinak tárgya a tükröződés – legyen az ablakban vagy vízfelületen látható tükörkép.

A művész egyúttal arra is felhívja a figyelmet: a tükröződés csak látszólag ad igaz képet a valóságról. A kiállításon javarészt fiktív tükröződéseknek vagyunk tanúi, és nem csak azért, mert például egy szemből nézett tükröződésben magunkat is látnunk kéne, hanem mert konkrétan az a Sashegy soha nem tükröződhet így annak az épületnek, abban az ablakábaSzegedy-Maszák Zsuzsannan.

Kondor perspektíva szerkesztései, a művész szavával élve a tér „belakása” az animációkban további dimenziókkal bővül. Jellegzetessége e műfajnak, mely 2012 óta foglalkoztatja Kondort, hogy miután egy számítógépes programban megalkotnak egy teret vagy tárgyat, azt saját virtuális világában egy pont körül vagy egy tengely mentén meg lehet mozgatni, a teret be lehet járni. A filmek révén a tér már minket is befogad, beléphetünk és körbenézhetünk Kondor világában. Ez a fajta térábrázolás a dioráma, a panoráma, a virtuális valóság immerzív hatását idézi a befogadóban. A nézők vagyunk-e vagy szereplők kérdéskör márpedig erősen foglalkoztatja a művészt. A tér szó szerint Kondor tere, hiszen mind az építészeti környezet, mind a természeti formáció, saját életének fontos személyes helyszínei. A fiktív tükröződéssel, a félköríves házsor körré kiegészítésével, az óbudai lakótelep egyes elemeiből felépült kitalált világgal a Sashegyet, a Móricz Zsigmond teret vagy az óbudai Faluházat jól ismerő befogadót is elbizonytalanítja, s hasonlóan a galéria előző kiállításának művészéhez, helyszíneit a felismerhetetlenség felé sodorja.

Egy portré vagy egy hatemeletes panelház láttán a néző tudat alatt rögtön kiszámolja az ábrázolt és a valós méret közötti különbséget. Egy hegyről festett kép esetében már pontatlanabbak vagyunk, különösen ha formája számunkra ismeretlen, és ha a tükröződő ablakfelülettel elért kivágás révén nem látjuk teljes egészében a hegyet. A kivágást Kondor maga irányítja olyan mértékben, hogy a négyszög alakú táblakép önkényes lehatárolását lecseréli saját maga által meghatározott formájú képfelülettel. Az ő esetében azonban nem a minimalisták utalásmentes formázott vásznaival kell számolni, bár a médiumok átjárhatósága mindkét megközelítés számára indító ok.

Kondor Attilának kell lenni ahhoz, hogy egy perspektivikus látványt annak hiányával érzékeltessen: a Sashegy lábánál húzódó házsorok perspektivikus rövidülését a táblaképből kivágva érzékelteti, pedig ez a térábrázolás rendszer bizonyos mértékben magára a festett hegyre is vonatkoztatható. Ugyanígy a felhős égből a hegyoldal sziluettjének kimetszésével érzékelteti annak létét. Nem kizárt, hogy itt arra hívja föl a figyelmünket, hogy periferikus látásunkban csak homályosan látjuk, éppen csak hogy érzékeljük a hegy jelenlétét, ahogy felfelé, a felhős eget nézve sem feltétlenül látjuk tisztán és élesen a velünk egy szintben mozgó kocsikat vagy az utca fáit.

Kondor festményei nagy részben a figyelemről szólnak, a művész egyrészt betekintést ad számunkra az alkotást megelőző figyelemről, másrészt irányítja a mi figyelmünket is. Kimaszkolja, kivágja a képfelületből, köddel borítja vagy egyszerűen nem festi meg azt, amire kevésbé kell összpontosítani figyelmünket. Rajzaiban a fehéren hagyott felület olykor a hegy előtt található házsorok, máskor a házsorok mögött található hegy – attól függően, hogy merre kívánja látásunkat terelni.

A “Napváros” című kiállítás A figyelem útjai projekt egy újabb része, korábbi fázisai az A38-as kiállító térben, a Kiscelli Múzeumban és a B32-ben voltak láthatók. A festmények és – a művész szavaival élve – a „megmozgatott festmények”, vagyis a festményanimációk a kép születésével foglalkoznak, melynek fontos része az alkotást megelőző figyelem és emlékezés. Kondor Attila itt látható műveivel megteremti számunkra a lehetőséget, hogy betekintést kapjunk egy végtelen világrendszerbe, miközben nézésünket, figyelmünket gondosan irányítja.

Szegedy-Maszák Zsuzsanna

(A szöveg elhangzott a kiállítás megnyitóján, 2017. május 18-án a Resident Art Budapest galériában; a fotókat Lukács Gabi készítette.)

megnyitó       Andrássy út 33.       kiállításmegnyitó       Andrássy út 33.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállítás

Napváros – Kondor Attila festményeiből és festmény-animációiból nyílik kiállítás a Resident Art Budapest galériában

2017 május 9, kedd

Május 18-án nyílik Kondor Attila festőművész Napváros című kiállítása a Resident Art Budapest galériában. A kiállításon látható festmény-installációk a hagyományos festészet kereteit feszegetik. A művész nem csak azzal lep meg, hogy az ábrázolt forma kontúrjai mentén körbevágva a hordozót, a festményt térbeli formaként értelmezi, hanem két különálló festmény összekomponálásával végeredményben új művet hoz létre. Kondor Attila művészetében régóta nagy szerepet játszik a késő-antikvitás és a reneszánsz építészet és kertművészet formakincse, a tökéletes […]

Május 18-án nyílik Kondor Attila festőművész Napváros című kiállítása a Resident Art Budapest galériában.

A kiállításon látható festmény-installációk a hagyományos festészet kereteit feszegetik. A művész nem csak azzal lep meg, hogy az ábrázolt forma kontúrjai mentén körbevágva a hordozót, a festményt térbeli formaként értelmezi, hanem két különálló festmény összekomponálásával végeredményben új művet hoz létre. Kondor Attila művészetében régóta nagy szerepet játszik a késő-antikvitás és a reneszánsz építészet és kertművészet formakincse, a tökéletes arányok használata, valamint mindezek a mai néző számára is érvényes feldolgozására és újraértelmezésére tett kísérletek.

Kondor Attila három éve kezdett foglalkozni festmény-animációkkal, melyeken az érzékelés, a befogadás és a megismerés útjait járja körül. A Figyelem útjai címet viselőResident Art Budapest projekt legújabb állomása a Napváros című kiállítás, mely az A38 Hajó kiállítótere, a Kiscelli Múzeum Templomtere, majd a B32 Galéria után a Resident Art Budapest lakásgalériában látható. A festmények és festmény-animációk egymást kiegészítve vezetik a látogatót a megfigyelő szemlélődés állapotába. A mozgó- és állóképek egyszerre hatnak az érzékekre és vetnek fel olyan kérdéseket, amelyek a művészet befogadásán keresztül megnyitják az utat az önreflexió és saját végső kérdéseink felé.

A kiállítást megnyitja: Szegedy-Maszák Zsuzsanna művészettörténész
A kiállítás kurátora: Schneller János művészettörténész

Időpont: 2017. május 18., csütörtök 19 óra

Helyszín: Resident Art Budapest – Tours & Showroom
1061 Budapest, Andrássy út 33. II./1., 29-es kapucsengő
Nyitva tartás: kedd-péntek 13.00-18.00 h

A kiállítás június 16-ig látogatható.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >