Tag Archive: Resident Art Budapest

Resident Art Budapest

Stefan Osnowski legújabb kísérleti fametszeteiből nyílik kiállítás a Resident Art galériában

2018 május 17, csütörtök

Stefan Osnowski új sorozata szervesen kapcsolódik a korábbi nagyméretű fametszeteihez, melyeket Passage címmel állított ki a Resident Art Galériában 2017-ben. Legújabb, ENTRE – átmenet című sorozatában a művész továbbra is megőrzi a szigorú szabályokon alapuló szerkesztés elvét, de ezúttal a párhuzamos vonalhálót diagonális irányú nyomokkal gazdagítja. Az így kialakuló rendszer egy háromszögekből álló rácsszerkezetté alakítja a felületet, amely geometrikus, közelről szemlélve absztraktnak mondható hálóvá alakul. Míg a fametszetek kiindulópontja továbbra […]

Stefan Osnowski új sorozata szervesen kapcsolódik a korábbi nagyméretű fametszeteihez, melyeket Passage címmel állított ki a Resident Art Galériában 2017-ben. Legújabb, ENTRE – átmenet című sorozatában a művész továbbra is megőrzi a szigorú szabályokon alapuló szerkesztés elvét, de ezúttal a párhuzamos vonalhálót diagonális irányú nyomokkal gazdagítja. Az így kialakuló rendszer egy háromszögekből álló rácsszerkezetté alakítja a felületet, amely geometrikus, közelről szemlélve absztraktnak mondható hálóvá alakul. Míg a fametszetek kiindulópontja továbbra is a látható világ egy-egy rögzített pillanata, a papír felületén létrejövő látvány, a korábbi sorozathoz képest egy lépéssel közelebb kerül a geometrikus absztrakcióhoz, vagy ha úgy tetszik a nyomdai technika képfelbontásához; az egymást keresztező vonalak metszéspontjában ugyanis pontok születnek, amelyek digitális fotók pixeleire hasonlítanak.

A pont matematikai definíciójából ismerősen cseng: két egyenes metszéspontja meghatároz egy pontot. Itt azonban mégsem teljesen erről van szó, hiszen a valóságban egy vonalnak mindig van vastagsága, ráadásul Osnowski metszetei esetében nem kettő, hanem három különböző irányú vonalról beszélünk. Így a pontok helyett eltérő kiterjedésű, aprócska csillagokat látunk, melyek intenzitása a méretüktől függően váltakozik, és ez a furcsa csillagrendszer távolról szemlélve – akár egy óriásplakát pixelei – hozza létre a retinánkon a látványt, amely a fejünkben képpé alakul.

A nagyméretű monokróm fametszeteken Európa legnyugatibb részének, Portugália déli partjának üres tájait láthatjuk, amelyeket széles határtalanság jellemez. A képek szigorú alapelve, hogy a fókusz a tenger végtelen horizontján a távolban, pontosan a kép középpontjában jön létre. A képek felső része a tenger felett látható felhős hajnali ég szürkeségét ábrázolja, alsó részén pedig az óceán és a hullámok végtelen ismétlődése összemossa a föld és a tenger határait.

A képek a teljes feloldódás képei, amelyek egyfajta KÖZTES ÁTMENETI állapot érzetét keltik a nézőben – az ég és a tenger, a nappal és az éjszaka, a világosság és a sötétség, a folyamatos mozgás és a teljes nyugalom közötti láthatatlan határvonalon táncolva. Pillanatfelvételek, amelyek a partot mosó víztömeg oda-vissza áramlását rögzítik. A homokban nyomot hagyva elenyészik a víz, hogy a következő pillanatban újult erővel ismételje meg ugyanazt a mozgást.

Az ég és a tenger végtelensége tudasítja bennünk saját határaink: a horizont egy olyan határ, amelyet sosem érhetünk el, és amely folyamatosan a távolság érzetét kelti, miközben a képek az elérhetetlen mélység és távolság iránti vágyálmaink kivetülései is egyben. A távolba pillantás felnyitja a szemünket a bennünk rejlő mélységre és határtalanságra. A képek határtalanságágukkal utalnak Caspar David Friedrich Szerzetes a tengerparton című festményére is, amelyről Heinrich von Kleist azt írta, olyan mintha a nézőnek „lemetszették volna […] a szemhéját”.

A művész, aki magát nyomatkészítőként határozza meg, a fotográfiákat egy hosszadalmas alkotói folyamat során digitális metszőkódba transzponálja, majd fába metszi, végül kézzel készíti el a papírra nyomtatott levonatot. Mindeközben tudatosan kerüli gépi eszközök használatát. A fényképek hagyományos nyomtatás során létrejövő információvesztése sajátos feszültséget eredményez az anyagtalan kép és a kézzel készült, fizikailag is létező nyomat között.

• • •

ENTRE – átmenet

A kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.
A kiállítás 2018. június 1-től július 27-ig látogatható.
Nyitvatartás: kedd-péntek 13:00-18:00

Resident Art Budapest – 1061 Bp., Andrássy út 33.

Resident Art Budapest   Resident Art Budapest   Resident Art Budapest

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Tárlatvezetés Szabó Ábel festőművész Áttetsző valóság című kiállításán

2018 május 16, szerda

A Resident Art Budapest galéria szeretettel vár minden érdeklődőt soron következő tárlatvezetésére, amely az Áttetsző valóság című kiállítás kapcsán kerül megrendezésre 2018. május 18-án, pénteken 18 órakor. Az esemény házigazdái Szabó Ábel festőművész és Schneller János művészettörténész lesznek. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várják a szervezők. • • • Szabó Ábel legújabb, főként 2016-2017 folyamán készült festményei a művésztől megszokott urbánus témákat teljesen új technikai megoldásokkal, […]

A Resident Art Budapest galéria szeretettel vár minden érdeklődőt soron következő tárlatvezetésére, amely az Áttetsző valóság című kiállítás kapcsán kerül megrendezésre 2018. május 18-án, pénteken 18 órakor. Az esemény házigazdái Szabó Ábel festőművész és Schneller János művészettörténész lesznek. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várják a szervezők.

• • •

Szabó Ábel legújabb, főként 2016-2017 folyamán készült festményei a művésztől megszokott urbánus témákat teljesen új technikai megoldásokkal, az időtlenség nézőpontját a pillanatnyiság látásmódjára cserélve mutatják be. A fotórealisztikus látásmód érdekében kifejlesztett aprólékos ecsetkezelést felváltják a foltokban felvitt, elkent festékrétegek, a dinamikus ecsetnyomok és a merész kompozíciós megoldások, valamint a látvány megkettőzésén alapuló réteges felületkezelés. A kidolgozott és elnagyolt felületek váltakozását a művész egy képen belül is megengedi magának, és élvezi a kompozíció születése során spontán létrejövő térbeli viszonyok egymásba hatását, és az ennek következtében a szemlélőben születő bizonytalanságtól sem ijed meg. A kétezertízes évek végének társadalmi, gazdasági és kulturális változásait tükröző városi tájak látványvilágát a magyar festészeti hagyományok irányzataihoz kapcsolódva, saját nézőpontját sem kímélve teremti újjá.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

A kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.
A kiállítás május 25-ig látogatható.
Nyitvatartás: kedd-péntek 13:00-18:00 h

Fotók: Lukács Gabi

 

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Tiltott absztraktok – Bánki Ákos filmje a Resident Art filmklubban

2018 május 3, csütörtök

A Resident Art filmklub hetedik kiadása a ’60-as évek tiltott műveiről szól. A vetítés után Bánki Ákos festőművésszel, a film rendezőjével és Batka Annamáriával, a film vágójával beszélgetünk. • • • Tűrt vagy tiltott volt-e az absztrakt művészet a Kádár-rendszerben? Ellehetetlenített egzisztenciák, betiltott kiállítások, disszidáló másképpgondolkodók. Ugyanakkor a neoavantgárd történetét mégiscsak nagy csoportos kiállításokon keresztül ismerjük. Bánki Ákos festőművész kamerával ment a téma után, faggatva az idős mestereket és az archívumokat a […]

A Resident Art filmklub hetedik kiadása a ’60-as évek tiltott műveiről szól. A vetítés után Bánki Ákos festőművésszel, a film rendezőjével és Batka Annamáriával, a film vágójával beszélgetünk.

• • •

Tűrt vagy tiltott volt-e az absztrakt művészet a Kádár-rendszerben?

Ellehetetlenített egzisztenciák, betiltott kiállítások, disszidáló másképpgondolkodók. Ugyanakkor a neoavantgárd történetét mégiscsak nagy csoportos kiállításokon keresztül ismerjük. Bánki Ákos festőművész kamerával ment a téma után, faggatva az idős mestereket és az archívumokat a régi emlékekről, hogy tisztázza a ma már ártatlannak tűnő, akkor viszont veszélyesnek számító absztrakt képek születésének körülményeit. A PTE MK Doktori iskola programjának keretei között indított kutatás végeredményeként készült el a Tiltott absztraktok című dokumentumfilm, ami az iskolai évektől kezdve a pályakezdésig próbálja rekonstruálni a magyar absztrakció születésének ’60-as évek eleji történetét. A film bemutatójára az Art+Text Budapest Zuglói Kör művészetét bemutató, szintén Tiltott absztraktok címet viselő kiállításán került sor 2018. áprilisában.

• • •

Tiltott absztraktok
magyar dokumentumfilm, 60 perc, 2018

rendező: Bánki Ákos
szakmai konzulens: Rieder Gábor
operatőr: Szandtner Dániel, Lapos László
narrátor: Kroó Ádám
vágó: Batka Annamária
gyártásvezető: Sváb-Kovács Szilveszter

Közreműködtek: Bak Imre, Fajó János, Keserü Ilona, Klimó Károly, Molnár László, Molnár Sándor

• • •

A korlátozott nézőszámra való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várjuk.

Belépő: 1.500 Ft

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Április 10-étől láthatók Szabó Ábel képei a Resident Art Budapest galériában

2018 április 3, kedd

Szabó Ábel legújabb, főként 2016-2017 folyamán készült festményei a művésztől megszokott urbánus témákat teljesen új technikai megoldásokkal, az időtlenség nézőpontját a pillanatnyiság látásmódjára cserélve mutatják be. A fotórealisztikus látásmód érdekében kifejlesztett aprólékos ecsetkezelést felváltják a foltokban felvitt, elkent festékrétegek, a dinamikus ecsetnyomok és a merész kompozíciós megoldások, valamint a látvány megkettőzésén alapuló réteges felületkezelés. A kidolgozott és elnagyolt felületek váltakozását a művész egy képen belül is megengedi magának, és élvezi […]

Szabó Ábel legújabb, főként 2016-2017 folyamán készült festményei a művésztől megszokott urbánus témákat teljesen új technikai megoldásokkal, az időtlenség nézőpontját a pillanatnyiság látásmódjára cserélve mutatják be. A fotórealisztikus látásmód érdekében kifejlesztett aprólékos ecsetkezelést felváltják a foltokban felvitt, elkent festékrétegek, a dinamikus ecsetnyomok és a merész kompozíciós megoldások, valamint a látvány megkettőzésén alapuló réteges felületkezelés. A kidolgozott és elnagyolt felületek váltakozását a művész egy képen belül is megengedi magának, és élvezi a kompozíció születése során spontán létrejövő térbeli viszonyok egymásba hatását, és az ennek következtében a szemlélőben születő bizonytalanságtól sem ijed meg. A kétezertízes évek végének társadalmi, gazdasági és kulturális változásait tükröző városi tájak látványvilágát a magyar festészeti hagyományok irányzataihoz kapcsolódva, saját nézőpontját sem kímélve teremti újjá.

A kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.
A kiállítás 2018. április 10-től május 25-ig látogatható.
Nyitvatartás: kedd-péntek 13:00-18:00 h

A Budapest Art Week idején, április 18-án (szerdán) meghosszabbított nyitvatartással, 20:00 óráig várjuk látogatóinkat, valamint szombaton (április 21-én) is nyitva tartunk 10:00-től 18:00 óráig.

Programok

– 2018. április 19., 15:00 h – Áttetsző valóságok – galériatúra
Útvonal: Resident Art Budapest > Platán Galéria > Deák Erika Galéria > Neon Galéria

– 2018. április 21., 12:00 h – Áttetsző valóságok – galériatúra
Útvonal: Resident Art Budapest > Platán Galéria > Deák Erika Galéria > Neon Galéria

A programok Budapest Art Week karszalaggal látogathatók.
A részvételhez előzetes regisztráció is szükséges: www.bpartweek.hu/hu/programok

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállításmegnyitó

majdnem – megnyílt Boros Mátyás képzőművész kiállítása a Resident Art Budapestben [fotógaléria]

2017 október 26, csütörtök

Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg csütörtökön, október 19-én Boros Mátyás képzőművész új kiállítását a Resident Art Budapest galériában. A majdnem címet viselő, december 1-ig látogatható kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.    Elméletekben mindenki kiváló! Rengeteg elképzelésünk van arról, milyen lenne az ideális közösség, életforma, környezet, kapcsolat és még hosszan sorolhatnánk… természetesen az ideális fogalma egyénenként változó, de akadnak átfedések. Ami mindenképpen közös pont, hogy a valóság gyakran rácáfol az elméleteinkre, a legképtelenebb […]

Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg csütörtökön, október 19-én Boros Mátyás képzőművész új kiállítását a Resident Art Budapest galériában. A majdnem címet viselő, december 1-ig látogatható kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.

Resident Art Budapest  

Elméletekben mindenki kiváló!
Rengeteg elképzelésünk van arról, milyen lenne az ideális közösség, életforma, környezet, kapcsolat és még hosszan sorolhatnánk… természetesen az ideális fogalma egyénenként változó, de akadnak átfedések.
Ami mindenképpen közös pont, hogy a valóság gyakran rácáfol az elméleteinkre, a legképtelenebb helyzeteket tárva elénk.
Keresve sem találhatnánk groteszkebbet, mint a világ − nevezzük valóságnak −, amiben élünk.

Boros Mátyás grafikai munkáiban évek óta átlépi a szűkebb értelemben vett grafika határait, és az installáció, az objekt, valamint legújabban a ready-made irányába is elmozdul. A grafika dimenziói által meghatározott felületet az itt kiállított minden egyes műben elhagyja és kilép a térbe, mintha szűknek érezné a felület nyújtotta lehetőségeket. Boros művészetében ez az elmozdulás, a dimenziók és műfaji határok átlépése nem öncélú játék, hanem minden esetben a tartalom formára gyakorolt hatásának eredménye, ahol a mű értelmezéséhez a hordozó legalább annyit hozzáad, mint az ábrázolt forma.

 Resident Art Budapest Resident Art Budapest

Témaválasztásában Boros szívesen nyúl a kollektív képi emlékezet toposzaihoz, akárcsak a hétköznapi tárgyak világához, amelyek megpillantása a ráismerés örömével hat ránk, hogy ugyanabban a pillanatban ez a jóérzés, a töredezettség, a torzítások és a befejezetlenség érzésével társulva elmúljon, és átadja a helyét a kellemetlen majdnem érzésének. A vizuális kielégülés gátjai; a hajtások, csonkítások diszharmóniát keltő formái frusztrálóan hatnak, amelyek már-már a művekbe való beavatkozásra, a rejtve maradt részek felfedésére, helyrehozására sarkallják a befogadót. A formák megjelenítésének élvezete és a töredékesség egyidejű érzése a műben és a befogadóban is feszültséget okoz, ami a kiállításon nem is kerül feloldásra.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

A majdnem művek az ideális, eszményi tárgyak, fogalmak e világi tökéletlen leképeződésének jelei, de ezzel együtt az emberi lét töredezettségének metaforái is, amelyek immanensen hordozzák annak befejezetlenségét, tökéletlenségét (imperfectum). Nehéz nem észrevenni a párhuzamot az installációk majdnem-állapota és a Boros által Európa kulturális emlékezetének képei közül választott, majd átdolgozott remekművek tematikája között, melyek szintén az ember töredékességét, befejezetlenségét, tévelygését tematizálják (Bűnbeesés, Vakok menete). A kiállítást végignézve majdnemségünk kiteljesítésében (perfectum) reménykedni felesleges, ugyanakkor együtt élni ennek tudásával megszokható, vagy legalábbis majdnem megszokható.

Schneller János
Budapest, 2017. október 13.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
2017. szeptember 8.

Sopianae – Bánki Ákos olaj monotípiáiból nyílt kiállítás a Resident Art Budapestben [fotógaléria]

2017 szeptember 11, hétfő

Szeptember 8-án nyílt meg Bánki Ákos festőművész kiállítása a Resident Art Budapest galériában Sopianae címmel. Az 48 db olaj monotípiát bemutató tárlatot Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg, a kiállítás kurátora Schneller János  művészettörténész volt. A kiállítás 2017. szeptember 29-ig látogatható keddtől péntekig 14 és 19 óra között.      Bánki Ákos Sopianae című ötven darabos sorozata keletkezési ideje (2011), egységes formátuma és technikája révén jól elhatárolt, különálló együttest alkot a művész képei között. […]

Szeptember 8-án nyílt meg Bánki Ákos festőművész kiállítása a Resident Art Budapest galériában Sopianae címmel. Az 48 db olaj monotípiát bemutató tárlatot Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg, a kiállítás kurátora Schneller János  művészettörténész volt. A kiállítás 2017. szeptember 29-ig látogatható keddtől péntekig 14 és 19 óra között.

Andrássy út 33.  Resident Art Budapest  Resident Art Budapest

Bánki Ákos Sopianae című ötven darabos sorozata keletkezési ideje (2011), egységes formátuma és technikája révén jól elhatárolt, különálló együttest alkot a művész képei között. Az 50×50 centis formátum, az egységes olaj-monotípia technika és a kiinduló forma meglehetősen fegyelmezett alkotói folyamatról árulkodik. A képek sorrendje számozás nélkül is követhető lenne, hiszen az egyes darabok közti következetes változások jól tükrözik az idő múlását és a festő belső munkáját, hangulati változásait is.

Resident Art Budapest  Resident Art Budapest  Resident Art Budapest

A sorozat kezdeti fegyelmezett kerete egy vertikális és horizontális axis mentén meghúzott kereszt ősi szimbólumát formázza, mely egyszerre idézi az ókeresztény templomok kereszthajó alaprajzát, a kereszt ősi jelképét, ablaknyílást és célkeresztet is. Az önmagát korlátok közé szorító, önfegyelmező, rendszerező attitűd autoterapeutikus hozzáállást sejtet – ezt az értelmezést erősíti a célkereszt, melyben ez esetben az önmagán munkálkodó alkotó áll.

Resident Art Budapest  Resident Art Budapest  Resident Art Budapest

A képek egyfajta naplóként is értelmezhetőek, amelyben a sorozat egyes darabjai önmagukban is megállják a helyüket, a sorozatban értelmezés azonban többletjelentést és a teljesebb megértés lehetőségét sugallja. A gyors, vad gesztusok folyamatosan áramló hálózata, és a kép szabályos, geometrikus határai között már a ciklus első darabjain elképesztő feszültség érezhető, amely feloldhatatlan ellentétté fokozódik, hogy az utolsó darabokon ez az elviselhetetlen feszültség egy robbanásban oldódjon fel. E folyamat során Bánki a saját maga által szabott korlátokat és – ez esetben – határokat végül mégis átlépi, sőt végül – a robbanás által – meg is semmisíti, fel is számolja. Az 50 monotípia a megtett út hangulatainak, érzéseinek pillanatnyi vizuális kivetülése, folyamatos expresszió, amely sok rokonságot mutat a folyamatművészettel, ahol a sorozat együttlátása erőteljesen felidézi a készítés folyamatát és a lelkiállapotok változásait. Bánki Pécsett készült sorozata ezen a kiállításon látható először.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállítás

Megnyílt Szita István kiállítása a Resident Art Budapestben [fotógaléria és videó]

2017 június 30, péntek

Kedden, június 27-én este 7 órakor Egy ismeretlen életmű címmel megnyílt Szita István kiállítása a Resident Art Budapest galériában. Az eddig rejtőzködő életművet bemutató tárlatot Schneller János művészettörténész nyitotta meg, a kiállítás kurátorai Gadó Zsuzsa és Schneller János voltak. A kiállítás 2017. augusztus 4-éig látogatható keddtől péntekig 13 és 18 óra között.      • Szita István művészete kevesek számára lehet ismerős, ami, olvasva élettörténetét, nem túl meglepő. A gyerekkorától a képzőművészeti […]

Kedden, június 27-én este 7 órakor Egy ismeretlen életmű címmel megnyílt Szita István kiállítása a Resident Art Budapest galériában. Az eddig rejtőzködő életművet bemutató tárlatot Schneller János művészettörténész nyitotta meg, a kiállítás kurátorai Gadó Zsuzsa és Schneller János voltak. A kiállítás 2017. augusztus 4-éig látogatható keddtől péntekig 13 és 18 óra között.

kiállítás  kiállítás  kiállítás

Szita István művészete kevesek számára lehet ismerős, ami, olvasva élettörténetét, nem túl meglepő. A gyerekkorától a képzőművészeti pálya irányába tartó fiatal Szita Istvánt felveszik a Képzőművészeti Főiskolára, de egyházi ambíciói miatt, Barcsay mester ajánlása ellenére sem tudja elkezdeni a tanulmányait. Hamarosan azonban egy, a püspökkel való nyílt konfliktus következtében, egyházi karrierje is derékba törik, soha többet nem térhet vissza a lelkészi pályára. Ezt követően segédmunkásként helyezkedik el, ami mellett, a nyilvánosság teljes kizárásával folyamatosan alkotói tevékenységet végez. Az intenzív kísérletezések, a Szőnyi István féle zebegényi szabadiskola és a nemzetközi hatások egyarán inspirálják festészetét, amely jól elkülöníthetően két csoportra oszlik.

Egyházi festményeit leginkább naiv, elbeszélő, az eredetiséget leggyakrabban nélkülöző művészet jellemzi, amely azonban bemutatásra mindenképpen érdemes, egységes festői világ.

Szita István ezzel párhuzamosan kifejleszt egy teljesen autonóm, az elvárásokat semmibe vevő, színekben gazdag non-figuratív festészetet, melynek darabjai hosszú éveken keresztül kizárólag a műterem falai között maradnak. A folyamatos munka eredményeként egy mintegy 2500 darabot számláló festészeti hagyaték ismeretlenül vár a bemutatkozásra. Jelen kiállításunkon az életmű ezen ismeretlen részéből válogattunk, a képek egyike sem volt még nagyközönség előtt bemutatva. A kiállítás tehát egy posztumusz bemutatkozó és egyben retrospektív kiállítás.

Művészetének két fő motívuma a hiány és a véletlen által létrejövő formák színharmóniákba és síkkompozíciókba való rendezése. Ebben a non-figuratív, mindenfajta nyilvánosságot kizáró festészeti világban tudta kibontakoztatni azt a szabadságvágyat, amely bár valóban kibontakozni nem tudott, mégis folyamatosan utat talált magának Szita István életében – leginkább festészetében. Hasonlóan az Európai Iskola néhány művészéhez, Szita István is évtizedeken keresztül kizárólag saját magának festett. Stílusában felfedezhető az Európai Iskola festőinek hatása. Tiszta színfelületekből építkező képei Illés Árpád szín- és formavilágának hatásáról árulkodnak. Ennek a szabadságnak a kibontakozását egyik oldalról az egyént kontrolláló államszocializmus elnyomó gépezete, másik oldalról az akkori egyházzal aló ambivalens viszony és persze a létfenntartás érdekében végzett munka akadályozta. Ezt látva csak elképesztően szívós kitartás és belső indíttatás indokolhatja azt a szisztematikus, autodidakta művészi munkát, amelynek eredménye az itt bemutatott karakteres festői világ, amelynek hosszú időn keresztül sem bemutatkozásra, sem pozitív fogadtatásra nem volt esélye. A dolgozószoba magánya azonban megfelelő közeget nyújtott ahhoz, hogy az önmagával szembeni vélt vagy valós elvárásoktól mentesen, szabadon végezhesse alkotói munkáját.

Az M5 csatorna Kulturális Híradójának beszámolója a kiállításról IDE kattintva a 17 . perctől látható.

kiállítás  kiállítás  kiállítás

Fotók: Lukács Gabi

 

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
művészeti séta

Resident Art Budapest séták a Műtárgyak Éjszakáján [videó]

2017 június 29, csütörtök

Első alkalommal rendezte meg a Műtárgy.com 2017. június 10-én a Műtárgyak Éjszakáját. A délutántól éjszakáig tartó, árverésekkel, beszélgetésekkel, kiállításokkal és koncertekkel színesített program célja azt volt, hogy megmutassa a nagyközönségnek, milyen izgalmas a műtárgyak világa. Az érdeklődőnek lehetősége volt közelebb kerülni a műtárgypiac sokszor zártnak tűnő világához és felfedezni, hogy a műtárgy fogalomköre mennyire széles. A programban helyet kapott három séta is a Resident Art Budapesttel együttműködésben, Schneller János művészettörténész […]

Első alkalommal rendezte meg a Műtárgy.com 2017. június 10-én a Műtárgyak Éjszakáját. A délutántól éjszakáig tartó, árverésekkel, beszélgetésekkel, kiállításokkal és koncertekkel színesített program célja azt volt, hogy megmutassa a nagyközönségnek, milyen izgalmas a műtárgyak világa. Az érdeklődőnek lehetősége volt közelebb kerülni a műtárgypiac sokszor zártnak tűnő világához és felfedezni, hogy a műtárgy fogalomköre mennyire széles. A programban helyet kapott három séta is a Resident Art Budapesttel együttműködésben, Schneller János művészettörténész vezetésével. A séták a Lipótváros legjelentősebb klasszikus kép-, és műkereskedéseibe vezettek. Az egyik séta alkalmával kifejezetten lakberendezési szempontok mentén ismerhették meg az érdeklődők a műtárgykereskedéseket.

A rendezvényt egy rövid videó foglalja össze, mely megtekinthető >> ITT

A szervezők a sok pozitív visszajelzésre való tekintettel jövőre is szeretnék megrendezni a Műtárgyak Éjszakája programot, amelynek tervezett dátuma 2018. június 9., szombat.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

A kortárs művészet nem harap! – Tölgyesi Gábor írt a Resident Art Budapestről a Magyar Nemzetbe

2017 június 20, kedd

Sokféle lakásgalériát fedezhetünk fel Budapest belvárosában: a Kossuth térnél a korán elhunyt festőművész, Müller Árpád több ezer alkotásából válogató tárlatok, a Szent István-bazilikánál a filmrendező házaspár, Kőszegi Edit és Surányi András roma képzőművészeti gyűjteményének darabjai hívogatnak. Tíz perc séta innen a Nagymező utca, amelynek egyik saroképülete, az Andrássy út 33. szám alatt található Fuchs-palota, a pesti sugárút elsőként átadott palotája. Itt nyitotta meg múlt évben Schneller János a Resident Art […]

Sokféle lakásgalériát fedezhetünk fel Budapest belvárosában: a Kossuth térnél a korán elhunyt festőművész, Müller Árpád több ezer alkotásából válogató tárlatok, a Szent István-bazilikánál a filmrendező házaspár, Kőszegi Edit és Surányi András roma képzőművészeti gyűjteményének darabjai hívogatnak. Tíz perc séta innen a Nagymező utca, amelynek egyik saroképülete, az Andrássy út 33. szám alatt található Fuchs-palota, a pesti sugárút elsőként átadott palotája. Itt nyitotta meg múlt évben Schneller János a Resident Art lakásgalériát, amely bizonyos értelemben missziós központ: a fiatal művészettörténész megszabadítaná a kortárs képzőművészetet a szubkultúra címkéjétől. Eszközei ehhez sokfélék.

Kortárs találkozások címmel eddig több mint félszáz művészeti sétát vezetett Újbudán, a Terézvárosban és a józsefvárosi Palotanegyedben. Egy-egy séta során három-négy kortárs kiállítást mutat be közérthető módon, és bátorítja a résztvevőket, beszélgessenek a galériák vezetőivel. A séták fénypontja a műterem-látogatás, amelyen az alkotók bepillantást engednek a kulisszák mögé. Egy-egy ilyen séta után könnyen juthatunk arra a felismerésre: a kortárs művészet nem harap. Szintén a színfalak mögé engednek betekintést a Resident Art Régiségek utcája címmel megtartott sétái: a Falk Miksa utcai galériákban többek között az eredeti és a hamis műtárgyak kérdése is szóba kerül. A dizájnerséták a Kiskörúton inneni formatervezők galériáiba vezetnek. Hasonló élményben a XIX. századi angol utazóknak lehetett részük, akik művészeti kalauzok kíséretével fedezték fel maguknak Itáliát.

Az Andrássy úti lakásgaléria sem a megszokott bemutatóterem: a közösségi filmforgalmazóval, a Magyarhangyával együttműködésben időnként lakásmozivá alakul. Elsősorban képzőművészeti filmeket vetítenek. Kisszobája festményböngészde, a képeket nem csak megvásárolni, bérelni is lehet. A XIX. századi képkereskedések szellemét idézi az is, hogy a galériához kötődő képzőművészek barátai Schneller Jánosnak, munkáikat folyamatosan figyelemmel követi.

Időszaki kiállítások helye az előtér és a nagyszoba, itt jelenleg Kondor Attila Napváros című tárlata látható. A cím Tommaso Campanella utópikus művét idézi − Kondor Attila festészeti programja mögött jellemzően a reneszánsz kor gondolkodása áll. „Ecsettel írt bölcselet” – Rockenbauer Zoltán művészettörténész így méltatta korábban „az új festőgeneráció egyik legfigyelemreméltóbb alakjának” alkotásait. Akinek új képein sincsenek emberek, kontemplációra (meditatív szemlélődésre) sarkalló művei mégis életigenlők. Festett modernista épületei, tükröződő ajtói és ablakai egy valós tájat változtatnak sosemvolt vidékké: Napvárossá, ahol a Nap, a Hatalom, a Bölcsesség és a Szerelem jóvoltából igazságosság uralkodik.

Tölgyesi Gábor

(A cikk a Magyar Nemzetben jelent meg 2017. június 12-én.)

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Andrássy út – Views of an Avenue

2017 június 16, péntek

Gajus Scheltema excellenciás úr, Hollandia hamarosan leköszönő magyarországi nagykövete búcsúzóul kiadott egy könyvet, ami tulajdonképpen egy képes szerelmi vallomás Európa egyik legszebb sugárútjához. A kötet 13 interjút is tartalmaz – köztük Schneller Jánossal, a Resident Art Budapest vezetőjével – az út múltjáról és jelenéről.

Gajus Scheltema excellenciás úr, Hollandia hamarosan leköszönő magyarországi nagykövete búcsúzóul kiadott egy könyvet, ami tulajdonképpen egy képes szerelmi vallomás Európa egyik legszebb sugárútjához. A kötet 13 interjút is tartalmaz – köztük Schneller Jánossal, a Resident Art Budapest vezetőjével – az út múltjáról és jelenéről.

Resident Art Budapest

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >