Tag Archive: Schneller János

kiállításmegnyitó

Extended Body – Verebics Ágnes kiállítása a Resident Art galériában

2018 január 24, szerda

2017. december 13-án nyílt meg Verebics Ágnes Extended Body – Testkiterjesztés című kiállítása a Resident Art Budapest galériában. Verebics képei ismét szokatlan, meghökkentő téma köré szerveződnek: a legújabb sorozat témája a test művi kiterjesztései, torzításai, maszkjai, és látványa. A festményekből és egy fotósorozatból álló anyag a szépségdiktatúra, a kiborg-elméletek és a saját testről alkotott elképzelések kérdéskörét is bejárja. Verebics Ágnes szokatlanul merész és őszinte párbeszédet kezdeményez műveinek szemlélőjével. A képek […]

2017. december 13-án nyílt meg Verebics Ágnes Extended Body – Testkiterjesztés című kiállítása a Resident Art Budapest galériában.

Verebics képei ismét szokatlan, meghökkentő téma köré szerveződnek: a legújabb sorozat témája a test művi kiterjesztései, torzításai, maszkjai, és látványa. A festményekből és egy fotósorozatból álló anyag a szépségdiktatúra, a kiborg-elméletek és a saját testről alkotott elképzelések kérdéskörét is bejárja. Verebics Ágnes szokatlanul merész és őszinte párbeszédet kezdeményez műveinek szemlélőjével. A képek a testet és testrészleteket érzékien, mégis elidegenítve, néha bizarr, de mindenképpen szokatlan, olykor pedig meghökkentő pózokban és állapotokban láttatják.

A tárlat kurátora Schneller János művészettörténész, galériavezető. A kiállítást Paksi Endre Lehel művészettörténész nyitotta meg, a megnyitóbeszéd az alábbiakban olvasható.

kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó

• • •

Inkább a vizualitás mechanizmusait föltáró emberi önmegismerő eszköz a kortárs festészet a fotográfia elterjedése óta, és a konceptuális művészet múzeumi-műkereskedelmi elfogadása óta pedig még erősebben pénzszerű befektetési vagyontárgy, amelynek közmegegyezéses értéktartalma az, hogy mennyiben rendelkezik ezzel az önmegismerést előmozdítani képes funkcióval. A festészet továbbá, a képzőművészeti kiállítás azon ritka esetek közé tartozik, ahol a szokásos aktív nézésünket fölfüggesztjük. Zárójelbe tesszük tehát általános eljárásunkat, vagyis, hogy előre tudjuk, mit akarunk látni, és a tekintetünket úgy vezetjük, például formás idomok kerülnek be a látómezőnkbe, ha arra vagyunk kihegyezve, és nem az ostorfát fogjuk megkülönböztetni a platánfától, ami alatt éppen elhaladóban vagyunk. Egy kiállításon egy kicsit ettől a folyton irányított – mi tagadás – vágyak által vezérelt szemcikázást elengedjük. Ahhoz hasonlóan tesszük passzívvá látásunkat, mint amit képzelünk egyéb iránt arról, hogy hogyan is látunk, tehát, hogy a látás nem lenne egyéb, minthogy a recehártyánkra eresztődik egy változó hullámhosszú és eloszlású fénykoktél, mint amint ezt a camera obscura fizikai ténye olyan meggyőzően bemutatja, s ezt a recehártyára kapott fénykoktélt aztán alakjuk és elrendezésük szerint értelmezésre továbbítjuk az arra kifejlesztett agyterületek felé.

Nagyon fontos funkciója a kétszemű sztereó látásnak, hogy segítségével magunkat megbízhatóan pozícionáljuk a térben, a hozzánk mért közel-távoli viszonyok egyértelműek legyenek a látott objektumokkal. Az ilyen típusú látás szimulálását teszi témájává az a kortárs festészet, amelyben a kép kerete egy térre nyit, ilyet inkább férfiak szeretnek csinálni. Verebics Ágnes vásznaiban ez az első szembetűnő lemondás, hogy egyáltalán nem a kép ilyen jellegű céljaiban gondolkodik. Nincs törekvés távlat, egymáshoz való közelség-távolság viszonyok saját pozíciót biztonságosan megállapítani igyekvő szemlélőként bármilyen tér szuggerálására. Nem föltétlen fizikai tereket kell sugallni ráadásul, a nem-anyagi terek ábrázolási hagyománya a modernizmusban nagyon jelentős, ha nem a legjelentősebb törekvés. Tehát, ha Verebics Ágnes festészetét, noha látjuk, hogy az egyszínű hátterekhez igencsak vonzódik, illetve olyan közeli kivágatokkal operál, ami egészen közel, majdhogynem túl közel visz a látotthoz, olyannyira, hogy a néző és a tárgy közti távolság gyakorlatilag minimalizálva lesz, tehát a dolog itt van, de mindezek dacára azt kívánjuk állítani, hogy ő mégis egyfajta tereket festene, és igenis a térlátás illúzióját szuggerálja, akkor ez a tér a következő. Világítás nélküli, ahol a nézőből vetül fény a nézettre, ami igen közel, úgyszólván itt van, tehát föltehetőleg egy barlangban, vagy kriptában, vagy tökéletesen fényszennyezés-mentes éjszakában, de borult ég alatt található ez a tér, rajtunk pedig valamiféle fejlámpa működik, ha nem önmagukból sugároznak egy belső fényt a látottak.

E szituációk azonban túlságosan is hasonlítanak a lélektan kedvelt hasonlataihoz, de még a filozófia sem idegenkedik az ilyesmiktől. Magyarán azt gondolom, hogy ezek, ha terek, gyaníthatóan nem a fizikaiak – vagyis mentális terekbe engednek betekintést, vagy érzelmiekbe, vagy gondolatiakba. A kettő közötti eltérésben néhányan már eltévedtek, ezért javaslom inkább csak a mentális használatát, tehát Verebics Ágnes belső képeket fest, illetve állít össze. Ezeknek másféle komplexitása lesz, mint egy mechanikusan – objektívvel – létrehozott, vagy elhelyezkedést távlatban szuggeráló típusú, azaz illuzionista jellegű képnek.

A közelség-távolság problémáját kötözködhetnénk, hogy a sok rétegből összeálló, általában üvegek mögé és közé helyezett, rétegzett munkák valahogyan mégis megkörnyékeznék. Véleményem szerint erről egyáltalán nincs szó: a rétegek egyszerre jelennek meg, egy látványt akarnak alkotni, azaz egyszerre túl közel, azaz itt jelen lévő, de összetett, egymást egymással magyarázó rétegek összhangjai. Ezeknél az egyes hátrébb található, elfedettebb rétegek ugyanúgy az egész egymást magyarázó elválaszthatatlan alkatrészei, és nem például térben távolibb dolgok. Legföljebb emlékezetben, vagy valami mentális síkon tehát. Tetézve e tér nélküliséget – mármint euklideszi tér nélküliséget – a rétegzett képek kapcsán még az is eszükbe juthat, hogy Verebics Ágnes nemcsak, hogy tér, hanem még ráadásul idő nélküli képeket is hoz létre. Illetve egy konvencionális, múlt-jelen-jövő fölosztás helyetti csak mostot ábrázol amellett, hogy a tértelenséggel a csak-ittet ábrázolja. Ezt a tapasztalatot Gumbrecht időnézőkéjeként akképpen fogalmazza meg, hogy csak jelen maradt, ebbe passzíroztatott mind a múlt, mind a jelen és jövő. Vagyis folyton itt van velünk a Holokauszt és minden gyarmati és férfias elnyomó rémtett, ahogyan az a kedves vízió is, hogy utódaink ünnepnapokon egy talán nem annyira sugárzó pitypangsalátának fognak örülni, miközben testük hetente újabb törzsű paraziták terített asztalaivá válik, és a napvilágra sem fognak tudni jönni a legutolsó technológia nélkül, ha jelenleg ennyi összefüggést fedezünk föl a meleg vizes zuhanyzás és az invazív kártevők vegyipari fejlesztéseket ösztönző térnyerése közt, mint amennyivel jelenleg hajlandóak vagyunk foglalkozni.

Azért jöttem el ma beszélni, mert szerintem Verebics Ágnesnek, a kortárs festőnek igaza lehet: tér sincs úgy, ahogy szeretik beállítani, és idő sincs úgy. Túlságosan is a nagy hatalmú képek a valóságosak, amik pedig belül vannak, s a jelenlegi kultúrában vagy jól, vagy nem is annyira jól megfizetett, ezért erkölcsileg könnyű szívvel mérlegre tehető varázslók gyártják őket, vagyis nem azok, akikben belsővé válik aztán, akikben űrjük e benyelt képekkel tapétázza amúgy szeretetreméltó lényük helyett személyiségüket. A belső képek pedig törekszenek a jelentés redundanciáját elkerülni, túl komplexek nem lehetnek, a szemcikázást ki kell, hogy kerüljék, bármiféle narratíva ok-okozatiságát. Csak érzések, állapotok, fénykoktél! Talán ezért az igencsak redukált paletta: a hús, a bőr és a szurok színe. Illetve ugyanezért vesz egy képéhez ennyire kevés motívumot Verebics Ágnes. Egy teljesen nem látható fej, csak a fölkontyolt haja alatti fül, amire valamiféle önvédelemből elintézte magának a lény azt a génszekvencia-kölcsönzést a gyepűrózsától, hogy a kültakaró bőrszövetéből azt az érintést megakadályozó, külsérelmi nyommal fenyegető tövist legyen képes növeszteni. Vagy a további nagyon hasznos test-felszín transzformációkat, a körömből annál kissé hatékonyabb önvédelmi fegyverszervet fejlesztés egy pillantásra fölfogható képét, vagy a légszomjét. Félálom- és álomképeket, amik nem ebből a világból származnak, csak befolyásolják benne döntéseinket.

Paksi Endre Lehel

Resident Art Budapest, 2017. december 13.

• • •

kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó

Verebics Ágnes kiállítása 2018. február 28-áig látható a Resident Art Budapest galériában. (1061 Bp, Andrássy út 33.)

Nyitvatartás: kedd-péntek 14:00-19:00

Fotók: Lukács Gabi

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállításmegnyitó

majdnem – megnyílt Boros Mátyás képzőművész kiállítása a Resident Art Budapestben [fotógaléria]

2017 október 26, csütörtök

Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg csütörtökön, október 19-én Boros Mátyás képzőművész új kiállítását a Resident Art Budapest galériában. A majdnem címet viselő, december 1-ig látogatható kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.    Elméletekben mindenki kiváló! Rengeteg elképzelésünk van arról, milyen lenne az ideális közösség, életforma, környezet, kapcsolat és még hosszan sorolhatnánk… természetesen az ideális fogalma egyénenként változó, de akadnak átfedések. Ami mindenképpen közös pont, hogy a valóság gyakran rácáfol az elméleteinkre, a legképtelenebb […]

Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg csütörtökön, október 19-én Boros Mátyás képzőművész új kiállítását a Resident Art Budapest galériában. A majdnem címet viselő, december 1-ig látogatható kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.

Resident Art Budapest  

Elméletekben mindenki kiváló!
Rengeteg elképzelésünk van arról, milyen lenne az ideális közösség, életforma, környezet, kapcsolat és még hosszan sorolhatnánk… természetesen az ideális fogalma egyénenként változó, de akadnak átfedések.
Ami mindenképpen közös pont, hogy a valóság gyakran rácáfol az elméleteinkre, a legképtelenebb helyzeteket tárva elénk.
Keresve sem találhatnánk groteszkebbet, mint a világ − nevezzük valóságnak −, amiben élünk.

Boros Mátyás grafikai munkáiban évek óta átlépi a szűkebb értelemben vett grafika határait, és az installáció, az objekt, valamint legújabban a ready-made irányába is elmozdul. A grafika dimenziói által meghatározott felületet az itt kiállított minden egyes műben elhagyja és kilép a térbe, mintha szűknek érezné a felület nyújtotta lehetőségeket. Boros művészetében ez az elmozdulás, a dimenziók és műfaji határok átlépése nem öncélú játék, hanem minden esetben a tartalom formára gyakorolt hatásának eredménye, ahol a mű értelmezéséhez a hordozó legalább annyit hozzáad, mint az ábrázolt forma.

 Resident Art Budapest Resident Art Budapest

Témaválasztásában Boros szívesen nyúl a kollektív képi emlékezet toposzaihoz, akárcsak a hétköznapi tárgyak világához, amelyek megpillantása a ráismerés örömével hat ránk, hogy ugyanabban a pillanatban ez a jóérzés, a töredezettség, a torzítások és a befejezetlenség érzésével társulva elmúljon, és átadja a helyét a kellemetlen majdnem érzésének. A vizuális kielégülés gátjai; a hajtások, csonkítások diszharmóniát keltő formái frusztrálóan hatnak, amelyek már-már a művekbe való beavatkozásra, a rejtve maradt részek felfedésére, helyrehozására sarkallják a befogadót. A formák megjelenítésének élvezete és a töredékesség egyidejű érzése a műben és a befogadóban is feszültséget okoz, ami a kiállításon nem is kerül feloldásra.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

A majdnem művek az ideális, eszményi tárgyak, fogalmak e világi tökéletlen leképeződésének jelei, de ezzel együtt az emberi lét töredezettségének metaforái is, amelyek immanensen hordozzák annak befejezetlenségét, tökéletlenségét (imperfectum). Nehéz nem észrevenni a párhuzamot az installációk majdnem-állapota és a Boros által Európa kulturális emlékezetének képei közül választott, majd átdolgozott remekművek tematikája között, melyek szintén az ember töredékességét, befejezetlenségét, tévelygését tematizálják (Bűnbeesés, Vakok menete). A kiállítást végignézve majdnemségünk kiteljesítésében (perfectum) reménykedni felesleges, ugyanakkor együtt élni ennek tudásával megszokható, vagy legalábbis majdnem megszokható.

Schneller János
Budapest, 2017. október 13.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
2017. szeptember 8.

Sopianae – Bánki Ákos olaj monotípiáiból nyílt kiállítás a Resident Art Budapestben [fotógaléria]

2017 szeptember 11, hétfő

Szeptember 8-án nyílt meg Bánki Ákos festőművész kiállítása a Resident Art Budapest galériában Sopianae címmel. Az 48 db olaj monotípiát bemutató tárlatot Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg, a kiállítás kurátora Schneller János  művészettörténész volt. A kiállítás 2017. szeptember 29-ig látogatható keddtől péntekig 14 és 19 óra között.      Bánki Ákos Sopianae című ötven darabos sorozata keletkezési ideje (2011), egységes formátuma és technikája révén jól elhatárolt, különálló együttest alkot a művész képei között. […]

Szeptember 8-án nyílt meg Bánki Ákos festőművész kiállítása a Resident Art Budapest galériában Sopianae címmel. Az 48 db olaj monotípiát bemutató tárlatot Mészáros Flóra művészettörténész nyitotta meg, a kiállítás kurátora Schneller János  művészettörténész volt. A kiállítás 2017. szeptember 29-ig látogatható keddtől péntekig 14 és 19 óra között.

Andrássy út 33.  Resident Art Budapest  Resident Art Budapest

Bánki Ákos Sopianae című ötven darabos sorozata keletkezési ideje (2011), egységes formátuma és technikája révén jól elhatárolt, különálló együttest alkot a művész képei között. Az 50×50 centis formátum, az egységes olaj-monotípia technika és a kiinduló forma meglehetősen fegyelmezett alkotói folyamatról árulkodik. A képek sorrendje számozás nélkül is követhető lenne, hiszen az egyes darabok közti következetes változások jól tükrözik az idő múlását és a festő belső munkáját, hangulati változásait is.

Resident Art Budapest  Resident Art Budapest  Resident Art Budapest

A sorozat kezdeti fegyelmezett kerete egy vertikális és horizontális axis mentén meghúzott kereszt ősi szimbólumát formázza, mely egyszerre idézi az ókeresztény templomok kereszthajó alaprajzát, a kereszt ősi jelképét, ablaknyílást és célkeresztet is. Az önmagát korlátok közé szorító, önfegyelmező, rendszerező attitűd autoterapeutikus hozzáállást sejtet – ezt az értelmezést erősíti a célkereszt, melyben ez esetben az önmagán munkálkodó alkotó áll.

Resident Art Budapest  Resident Art Budapest  Resident Art Budapest

A képek egyfajta naplóként is értelmezhetőek, amelyben a sorozat egyes darabjai önmagukban is megállják a helyüket, a sorozatban értelmezés azonban többletjelentést és a teljesebb megértés lehetőségét sugallja. A gyors, vad gesztusok folyamatosan áramló hálózata, és a kép szabályos, geometrikus határai között már a ciklus első darabjain elképesztő feszültség érezhető, amely feloldhatatlan ellentétté fokozódik, hogy az utolsó darabokon ez az elviselhetetlen feszültség egy robbanásban oldódjon fel. E folyamat során Bánki a saját maga által szabott korlátokat és – ez esetben – határokat végül mégis átlépi, sőt végül – a robbanás által – meg is semmisíti, fel is számolja. Az 50 monotípia a megtett út hangulatainak, érzéseinek pillanatnyi vizuális kivetülése, folyamatos expresszió, amely sok rokonságot mutat a folyamatművészettel, ahol a sorozat együttlátása erőteljesen felidézi a készítés folyamatát és a lelkiállapotok változásait. Bánki Pécsett készült sorozata ezen a kiállításon látható először.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállítás

Megnyílt Szita István kiállítása a Resident Art Budapestben [fotógaléria és videó]

2017 június 30, péntek

Kedden, június 27-én este 7 órakor Egy ismeretlen életmű címmel megnyílt Szita István kiállítása a Resident Art Budapest galériában. Az eddig rejtőzködő életművet bemutató tárlatot Schneller János művészettörténész nyitotta meg, a kiállítás kurátorai Gadó Zsuzsa és Schneller János voltak. A kiállítás 2017. augusztus 4-éig látogatható keddtől péntekig 13 és 18 óra között.      • Szita István művészete kevesek számára lehet ismerős, ami, olvasva élettörténetét, nem túl meglepő. A gyerekkorától a képzőművészeti […]

Kedden, június 27-én este 7 órakor Egy ismeretlen életmű címmel megnyílt Szita István kiállítása a Resident Art Budapest galériában. Az eddig rejtőzködő életművet bemutató tárlatot Schneller János művészettörténész nyitotta meg, a kiállítás kurátorai Gadó Zsuzsa és Schneller János voltak. A kiállítás 2017. augusztus 4-éig látogatható keddtől péntekig 13 és 18 óra között.

kiállítás  kiállítás  kiállítás

Szita István művészete kevesek számára lehet ismerős, ami, olvasva élettörténetét, nem túl meglepő. A gyerekkorától a képzőművészeti pálya irányába tartó fiatal Szita Istvánt felveszik a Képzőművészeti Főiskolára, de egyházi ambíciói miatt, Barcsay mester ajánlása ellenére sem tudja elkezdeni a tanulmányait. Hamarosan azonban egy, a püspökkel való nyílt konfliktus következtében, egyházi karrierje is derékba törik, soha többet nem térhet vissza a lelkészi pályára. Ezt követően segédmunkásként helyezkedik el, ami mellett, a nyilvánosság teljes kizárásával folyamatosan alkotói tevékenységet végez. Az intenzív kísérletezések, a Szőnyi István féle zebegényi szabadiskola és a nemzetközi hatások egyarán inspirálják festészetét, amely jól elkülöníthetően két csoportra oszlik.

Egyházi festményeit leginkább naiv, elbeszélő, az eredetiséget leggyakrabban nélkülöző művészet jellemzi, amely azonban bemutatásra mindenképpen érdemes, egységes festői világ.

Szita István ezzel párhuzamosan kifejleszt egy teljesen autonóm, az elvárásokat semmibe vevő, színekben gazdag non-figuratív festészetet, melynek darabjai hosszú éveken keresztül kizárólag a műterem falai között maradnak. A folyamatos munka eredményeként egy mintegy 2500 darabot számláló festészeti hagyaték ismeretlenül vár a bemutatkozásra. Jelen kiállításunkon az életmű ezen ismeretlen részéből válogattunk, a képek egyike sem volt még nagyközönség előtt bemutatva. A kiállítás tehát egy posztumusz bemutatkozó és egyben retrospektív kiállítás.

Művészetének két fő motívuma a hiány és a véletlen által létrejövő formák színharmóniákba és síkkompozíciókba való rendezése. Ebben a non-figuratív, mindenfajta nyilvánosságot kizáró festészeti világban tudta kibontakoztatni azt a szabadságvágyat, amely bár valóban kibontakozni nem tudott, mégis folyamatosan utat talált magának Szita István életében – leginkább festészetében. Hasonlóan az Európai Iskola néhány művészéhez, Szita István is évtizedeken keresztül kizárólag saját magának festett. Stílusában felfedezhető az Európai Iskola festőinek hatása. Tiszta színfelületekből építkező képei Illés Árpád szín- és formavilágának hatásáról árulkodnak. Ennek a szabadságnak a kibontakozását egyik oldalról az egyént kontrolláló államszocializmus elnyomó gépezete, másik oldalról az akkori egyházzal aló ambivalens viszony és persze a létfenntartás érdekében végzett munka akadályozta. Ezt látva csak elképesztően szívós kitartás és belső indíttatás indokolhatja azt a szisztematikus, autodidakta művészi munkát, amelynek eredménye az itt bemutatott karakteres festői világ, amelynek hosszú időn keresztül sem bemutatkozásra, sem pozitív fogadtatásra nem volt esélye. A dolgozószoba magánya azonban megfelelő közeget nyújtott ahhoz, hogy az önmagával szembeni vélt vagy valós elvárásoktól mentesen, szabadon végezhesse alkotói munkáját.

Az M5 csatorna Kulturális Híradójának beszámolója a kiállításról IDE kattintva a 17 . perctől látható.

kiállítás  kiállítás  kiállítás

Fotók: Lukács Gabi

 

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
művészeti séta

Resident Art Budapest séták a Műtárgyak Éjszakáján [videó]

2017 június 29, csütörtök

Első alkalommal rendezte meg a Műtárgy.com 2017. június 10-én a Műtárgyak Éjszakáját. A délutántól éjszakáig tartó, árverésekkel, beszélgetésekkel, kiállításokkal és koncertekkel színesített program célja azt volt, hogy megmutassa a nagyközönségnek, milyen izgalmas a műtárgyak világa. Az érdeklődőnek lehetősége volt közelebb kerülni a műtárgypiac sokszor zártnak tűnő világához és felfedezni, hogy a műtárgy fogalomköre mennyire széles. A programban helyet kapott három séta is a Resident Art Budapesttel együttműködésben, Schneller János művészettörténész […]

Első alkalommal rendezte meg a Műtárgy.com 2017. június 10-én a Műtárgyak Éjszakáját. A délutántól éjszakáig tartó, árverésekkel, beszélgetésekkel, kiállításokkal és koncertekkel színesített program célja azt volt, hogy megmutassa a nagyközönségnek, milyen izgalmas a műtárgyak világa. Az érdeklődőnek lehetősége volt közelebb kerülni a műtárgypiac sokszor zártnak tűnő világához és felfedezni, hogy a műtárgy fogalomköre mennyire széles. A programban helyet kapott három séta is a Resident Art Budapesttel együttműködésben, Schneller János művészettörténész vezetésével. A séták a Lipótváros legjelentősebb klasszikus kép-, és műkereskedéseibe vezettek. Az egyik séta alkalmával kifejezetten lakberendezési szempontok mentén ismerhették meg az érdeklődők a műtárgykereskedéseket.

A rendezvényt egy rövid videó foglalja össze, mely megtekinthető >> ITT

A szervezők a sok pozitív visszajelzésre való tekintettel jövőre is szeretnék megrendezni a Műtárgyak Éjszakája programot, amelynek tervezett dátuma 2018. június 9., szombat.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Pintér Galéria és Aukciósház

Pink, Dynamic, Flow – Kucsora Márta képeiből nyílt kiállítás a Pintér Galéria és Aukciósházban

2017 június 21, szerda

A művészt új sorozatában továbbra is a természet sokszínű látványvilága és törvényei foglalkoztatják. Újabban alkalmazott festészeti technikája is az organikus folyamatokra, a mikro- és makrovilág jelenségeire és ezek leképeződéseire reflektál. A művész munkáit hazai és nemzetközi múzeumi kiállításokon egyaránt bemutatták, úgy mint a Blue: Matter, Mood and Melancholy c. kiállítás az amerikai 21 Century Museum-ban, a Festészet Ideje a Nemzeti Galériában, a Hagyományos Technikák a Műcsarnokban. Számos nemzetközi egyéni kiállításon […]

A művészt új sorozatában továbbra is a természet sokszínű látványvilága és törvényei foglalkoztatják. Újabban alkalmazott festészeti technikája is az organikus folyamatokra, a mikro- és makrovilág jelenségeire és ezek leképeződéseire reflektál.

A művész munkáit hazai és nemzetközi múzeumi kiállításokon egyaránt bemutatták, úgy mint a Blue: Matter, Mood and Melancholy c. kiállítás az amerikai 21 Century Museum-ban, a Festészet Ideje a Nemzeti Galériában, a Hagyományos Technikák a Műcsarnokban. Számos nemzetközi egyéni kiállításon szerepelt, mint Viscosity a londoni The Concept Space-ben, Wasserspharen a kölni Galerie Ucher-ben, Plantagram a német Klettgau Galerie-ben.

A Pink Dynamic Flow a korábbi Plantagram sorozat (2013-2015) továbbgondolása. Az új sorozat hasonló koncepcionális háttérrel, de újfajta technikával létrehozott festészeti absztrakció, amely a mikro- és makrokörnyezet formáit idézi. A festmények különböző sűrűségű festékrétegekkel, autófényező pisztollyal, illetve a gravitáció segítségével készülnek, melynek során az egyes adalékanyagok reakcióba lépnek egymással és organikusan alakítják a kép felületét. A felület részben véletlenszerűen – akárcsak egyes természeti jelenségek – a környezet befolyásoló tényezőinek hatására, másrészt a művész szándékának megfelelően alakul ki. A festmények mellőzik a látvány közvetlen reprezentációját, a végeredmény ugyanakkor felkeltheti bennünk bizonyos vizuális jelenségek képzeteit, így a befogadó nagyon széles asszociációs mezőben mozog. A látvány a lemeztektonika jelenségeit, a légi felvételeket, a tengeráramlatokat vagy a különféle növényi motívumokat egyaránt megidézheti, bár ezek közvetlen mimetikus kapcsolatba soha nem kerülnek a képpel.

A Kucsora Márta által alkalmazott technikák olyan ismert művészek műveit juttathatják eszünkbe, akik maguk is a hagyományos festészeti eljárások határait feszegették. Megemlíthető többek között Hantai Simon festészete, aki az úgynevezett ’pliage’ módszer atyja, amely a véletlenszerű lenyomatok mintáira hagyatkozik, a formák jelenlétét vagy hiányát ábrázolva a kép felületén. A Plantagram sorozat egyértelműen a Moholy-Nagy László által fejlesztett fotogram technikájának továbbgondolása, átültetve a festészet nyelvére.

Kucsora Márta (született 1979, Szeged) a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Montclair State University-n folytatta tanulmányait. 2006 óta rendszeresen szerepelnek munkái egyéni és csoportos kiállításokon, nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt. Mindemellett a Budapest Art Factory, non-profit stúdió és kiállítótér alapítótagja és nemzetközi kortárs művészeti rezidencia programjának szervezője.

A Pink Dynamic Flow című kiállítást Schneller János művészettörténész nyitotta meg június 13-án a Falk Miksa utcai a Pintér Galéria és Aukciósházban. Megtekinthető július 8-áig a galéria nyitvatartási idejében: hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között, szombaton 10 és 14 óra között.

Pintér Galéria és Aukciósház   Pintér Galéria és Aukciósház   Pintér Galéria és Aukciósház

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

A kortárs művészet nem harap! – Tölgyesi Gábor írt a Resident Art Budapestről a Magyar Nemzetbe

2017 június 20, kedd

Sokféle lakásgalériát fedezhetünk fel Budapest belvárosában: a Kossuth térnél a korán elhunyt festőművész, Müller Árpád több ezer alkotásából válogató tárlatok, a Szent István-bazilikánál a filmrendező házaspár, Kőszegi Edit és Surányi András roma képzőművészeti gyűjteményének darabjai hívogatnak. Tíz perc séta innen a Nagymező utca, amelynek egyik saroképülete, az Andrássy út 33. szám alatt található Fuchs-palota, a pesti sugárút elsőként átadott palotája. Itt nyitotta meg múlt évben Schneller János a Resident Art […]

Sokféle lakásgalériát fedezhetünk fel Budapest belvárosában: a Kossuth térnél a korán elhunyt festőművész, Müller Árpád több ezer alkotásából válogató tárlatok, a Szent István-bazilikánál a filmrendező házaspár, Kőszegi Edit és Surányi András roma képzőművészeti gyűjteményének darabjai hívogatnak. Tíz perc séta innen a Nagymező utca, amelynek egyik saroképülete, az Andrássy út 33. szám alatt található Fuchs-palota, a pesti sugárút elsőként átadott palotája. Itt nyitotta meg múlt évben Schneller János a Resident Art lakásgalériát, amely bizonyos értelemben missziós központ: a fiatal művészettörténész megszabadítaná a kortárs képzőművészetet a szubkultúra címkéjétől. Eszközei ehhez sokfélék.

Kortárs találkozások címmel eddig több mint félszáz művészeti sétát vezetett Újbudán, a Terézvárosban és a józsefvárosi Palotanegyedben. Egy-egy séta során három-négy kortárs kiállítást mutat be közérthető módon, és bátorítja a résztvevőket, beszélgessenek a galériák vezetőivel. A séták fénypontja a műterem-látogatás, amelyen az alkotók bepillantást engednek a kulisszák mögé. Egy-egy ilyen séta után könnyen juthatunk arra a felismerésre: a kortárs művészet nem harap. Szintén a színfalak mögé engednek betekintést a Resident Art Régiségek utcája címmel megtartott sétái: a Falk Miksa utcai galériákban többek között az eredeti és a hamis műtárgyak kérdése is szóba kerül. A dizájnerséták a Kiskörúton inneni formatervezők galériáiba vezetnek. Hasonló élményben a XIX. századi angol utazóknak lehetett részük, akik művészeti kalauzok kíséretével fedezték fel maguknak Itáliát.

Az Andrássy úti lakásgaléria sem a megszokott bemutatóterem: a közösségi filmforgalmazóval, a Magyarhangyával együttműködésben időnként lakásmozivá alakul. Elsősorban képzőművészeti filmeket vetítenek. Kisszobája festményböngészde, a képeket nem csak megvásárolni, bérelni is lehet. A XIX. századi képkereskedések szellemét idézi az is, hogy a galériához kötődő képzőművészek barátai Schneller Jánosnak, munkáikat folyamatosan figyelemmel követi.

Időszaki kiállítások helye az előtér és a nagyszoba, itt jelenleg Kondor Attila Napváros című tárlata látható. A cím Tommaso Campanella utópikus művét idézi − Kondor Attila festészeti programja mögött jellemzően a reneszánsz kor gondolkodása áll. „Ecsettel írt bölcselet” – Rockenbauer Zoltán művészettörténész így méltatta korábban „az új festőgeneráció egyik legfigyelemreméltóbb alakjának” alkotásait. Akinek új képein sincsenek emberek, kontemplációra (meditatív szemlélődésre) sarkalló művei mégis életigenlők. Festett modernista épületei, tükröződő ajtói és ablakai egy valós tájat változtatnak sosemvolt vidékké: Napvárossá, ahol a Nap, a Hatalom, a Bölcsesség és a Szerelem jóvoltából igazságosság uralkodik.

Tölgyesi Gábor

(A cikk a Magyar Nemzetben jelent meg 2017. június 12-én.)

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Andrássy út – Views of an Avenue

2017 június 16, péntek

Gajus Scheltema excellenciás úr, Hollandia hamarosan leköszönő magyarországi nagykövete búcsúzóul kiadott egy könyvet, ami tulajdonképpen egy képes szerelmi vallomás Európa egyik legszebb sugárútjához. A kötet 13 interjút is tartalmaz – köztük Schneller Jánossal, a Resident Art Budapest vezetőjével – az út múltjáról és jelenéről.

Gajus Scheltema excellenciás úr, Hollandia hamarosan leköszönő magyarországi nagykövete búcsúzóul kiadott egy könyvet, ami tulajdonképpen egy képes szerelmi vallomás Európa egyik legszebb sugárútjához. A kötet 13 interjút is tartalmaz – köztük Schneller Jánossal, a Resident Art Budapest vezetőjével – az út múltjáról és jelenéről.

Resident Art Budapest

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Rejtőzködő életmű a Resident Art Budapestben – Szita István kiállítása

2017 június 15, csütörtök

Június végén egy rejtőzködő életművet mutat be a Resident Art Budapest Galéria. Szeretettel várunk minden érdeklődőt a kiállítás megnyitójára: Egy ismeretlen életmű | Szita István kiállítása Megnyitó: 2017. június 27., kedd 19 óra A kiállítást megnyitja: Schneller János művészettörténész A kiállítás kurátorai: Gadó Zsuzsa és Schneller János A kiállítás megtekinthető 2017. augusztus 4-ig. • „Képeimen a kompozíció rendje biztosítja, hogy a kép belső feszültsége egy katarzisszerű harmóniában oldódjon fel. Sohasem […]

Június végén egy rejtőzködő életművet mutat be a Resident Art Budapest Galéria. Szeretettel várunk minden érdeklődőt a kiállítás megnyitójára:

Egy ismeretlen életmű | Szita István kiállítása
Megnyitó: 2017. június 27., kedd 19 óra

A kiállítást megnyitja: Schneller János művészettörténész
A kiállítás kurátorai: Gadó Zsuzsa és Schneller János
A kiállítás megtekinthető 2017. augusztus 4-ig.

„Képeimen a kompozíció rendje biztosítja, hogy a kép belső feszültsége egy katarzisszerű harmóniában oldódjon fel. Sohasem előre kigondolt témák illusztrálásából, megfestéséből születnek képeim. Nem is a tárgyi világot másolom le. Mindig a semmiből, a nem létezőből egy belső hang és erő kényszerít a valóság felé. A kép akkor kész, amikor a harmónia összeáll” – írja művészetértől Szita István.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

Rejtőzködő életművek közül is kiemelkedik Szita István (1926-2016) festészeti életműve, amely mind ez idáig csak kevesek számára volt hozzáférhető, pedig hatalmas életműről van szó, melyben az egyházi művek mellett többségben vannak azok a non-figuratív alkotások, melyeket Szita a műterem (dolgozószoba) magányában alkotott, és csak közeli barátoknak mutatott meg.

Teológiai tanulmányai miatt Szita az ötvenes évek kemény diktatúrájában nem kezdheti el festészeti tanulmányait, de egész életét végigkíséri a festészet szeretete, tanulmányozása és az alkotás. 1953-69 között lelkészi munkát végez, mely alól egy felettesével való konfliktus miatt felfüggesztik, így – mint sok más értelmiségi az ötvenes években – gyári munkára kényszerül a Gumigyári Kutató Intézetben. Ekkor is folyamatosan alkot, majd a nyugdíjas éveiben válik igazán aktív művésszé. Több evangélikus templom (Cinkota, Pestújhely) díszítése mellett számtalan festményt készít és néhány kiállítást is rendez, főként a nem figurális képeiből. Bemutatkozós kiállítására készülőben 2016 januárjában éri a halál.

Jelen kiállításunk mérföldkő, hiszen a munkálatok még a művész életében kezdődtek, melyet tavalyi halála kissé megakasztott, de a bemutatkozás a művész egyetértésével jön létre. A képek katalogizálását és válogatását Gadó Zsuzsa és Schneller János az elmúlt egy évben végezték el, melynek eredményeként jött létre ez a kiállítás. A kiállítással párhuzamosan monografikus katalógus és dokumentumfilm is készül Szita művészetéről.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Kondor Attila tárlatvezetése a Resident Art Budapest Galériában [videó]

2017 június 14, szerda

2017. június 15-én 18 órakor Kondor Attila képzőművész tárlatvezetést tart saját, Napváros című kiállításán a Resident Art Budapest Galériában. A művész tárlatvezetése után beszélgetésre kerül sor Schneller János művészettörténész vezetésével. A részvétel regisztrációhoz kötött, a jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várjuk. A festmények, a festmény-objektek, a grafikák és a festmény-animációk egymást kölcsönösen értelmezve kaptak helyet a térben, szétfeszítve a hagyományos festészetről alkotott elképzeléseket. A kiállított műveken a megismerés korlátai képi metaforákként […]

2017. június 15-én 18 órakor Kondor Attila képzőművész tárlatvezetést tart saját, Napváros című kiállításán a Resident Art Budapest Galériában. A művész tárlatvezetése után beszélgetésre kerül sor Schneller János művészettörténész vezetésével. A részvétel regisztrációhoz kötött, a jelentkezéseket a hello@residentart.com e-mail címre várjuk.

A festmények, a festmény-objektek, a grafikák és a festmény-animációk egymást kölcsönösen értelmezve kaptak helyet a térben, szétfeszítve a hagyományos festészetről alkotott elképzeléseket. A kiállított műveken a megismerés korlátai képi metaforákként jelennek meg úgy, hogy a látvány egyszerre hétköznapi és ismerős, ugyanakkor a képek mégis az örökérvényű ideák időtlenségből való részesülést sugallják; látásmódjukkal sokszor az elmosódott emlékképek, vagy az álmok és látomások megfoghatatlan, titokzatos hangulatát idézik. Egyes művek az ábrázolt forma kontúrjai mentén körbevágva, térbeli objektként jelennek meg, bevonva környezetüket is a műalkotásba, máskor a látvány fehér formaként vakít és zúzza szét az festett illúzió felületét.

A program Facebook-eseménye >> ITT

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >