Braun András: Hotel andezit

Tárlatvezetés a Resident Art Showroomban – II.

A festmény felületének töredezettsége és látszólag rendszertelen mintázata természeti képződményként is értelmezhető látványt képez a szemünk előtt, akár ha sziklába zárt drágakövekre, akár ha széttört üvegtáblára, betört kirakatra gondolunk. A különböző méreteket, nézőpontokat és stílusokat a töredezettséget megidéző raszter mégis egységbe fogja, és hullámzó felületet illúzióját kelti. A festői montázson a személyes idő és a közös megegyezésen alapuló idő összeegyeztethetetlensége, azaz időérzékelésünk heterogenitása jelenik meg, miközben az óra-ékszerek értéke is relativizálódik a tompa morajlássá alakuló ketyegésben.

[Braun András: Hotel andezit – akril, papír, vászon; 120×120 cm, 2008.]