Tárlatvezetés a Resident Art Showroomban – III.

Klasszikus tájképre emlékeztető pillanatnyi benyomása – méreteinél fogva leginkább egy lassan feledésbe merülő műfajt, a képeslapot idézi, formátumában inkább a panoráma képre emlékeztet – legfőképpen a magától értetődőségével lep meg. Semmi nem olyan furcsa manapság, mint az, ha valami egyértelmű. Itt valami biztos nem stimmel, hiszen nem lehet valami az, ami – gondoljuk. Hvar szigetének látványa mintha mégis mentes lenne mindazoktól a kérdésfelvetésektől és kettősségektől, melyek az alkotó festészetét egyébként átjárják. El vagyunk szokva attól, hogy valami az legyen, ami. Gyanús, de ez itt tiszta festészet, és a festészetben lelt öröm tárgyi megnyilvánulása, amely erőteljes jelenlétével meglepően hatásos. Tájkép, ami annk látszik, ami.

[Kovács Lehel: Hvari panoráma – olaj, vászon; 20×60 cm, 2013.]